Botka László (1927 – 2008) színművész életpályáját idézi fel a Szent György Napok keretében nyílt kiállítás
Fotó: Oláh Eszter
Életmű-kiállítással emlékeznek meg Botka Lászlóról, a sepsiszentgyörgyi színház egykori színészéről a város központi unitárius templomában, a tárlatot a Szent György Napok keretében nyitották meg. A keddi rendezvényen anekdotákkal és rövid élménybeszámolókkal emlékeztek meg a neves színészről.
2022. április 27., 13:452022. április 27., 13:45
A szatmárnémeti származású Botka László 1927-ben született és már tizenhat évesen eldöntötte, hogy a gépészmérnöki pálya helyett a színház világát választja. Mielőtt Sepsiszentgyörgyre került volna, – ahol 57 éven át szolgálta a helyi közönséget – a nagyenyedi társulathoz szegődött, később Aradon, Temesváron, Perozsényben és Nagybányán is játszott.
A humor világában otthonosan mozgó színész 1951-ben került a sepsiszentgyörgyi társulathoz, nevéhez több mint 150 alakítás kapcsolható. A folytonos megújulásra és átalakulásra képes színész 1998-ban Szentgyörgyi István, 1999-ben A Kultúra Szabadságáért díjakat kapta meg, majd a város díszpolgárává avatva, Pro Urbe díjjal is kitüntették, halála előtt három évvel pedig a Magyar Játékszíni Társaság Hűség-díjában is részesítették.
Szebeni Zsuzsa az emlékezés rögzítésének fontosságára hívta fel a figyelmet
Fotó: Oláh Eszter
A kiállítást a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) égisze alatt Huszár Szilamér, a szervezet fotó szakosztályának koordinátora állította össze. A megnyitón Galbács Pál nyugalmazott televíziós szerkesztő, az SZMÚE tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet, hogy Botka László egyetlen filmben szerepelt, a Demián József rendezte Szivárványgömbök című alkotásban, melyben a színművész görög trombitást alakított.
Szebeni Zsuzsa, a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy vezetője a rendezvényen megosztotta a résztvevőkkel, abban az örömben volt része, hogy Botka Lászlót rengetegszer láthatta a színpadon, az élményt a kritikákon keresztül rögzíteni is próbálta, de mint mondta, a színházi előadás efemer jellege miatt nem adható vissza egészében az élőben átélt tapasztalat. Kitért arra is, mekkora kincsnek tartja, hogy a színészről készült képeket összegyűjtötték és megőrizték az utókor számára, hogy ezáltal váljon átörökíthetővé egy ennyire illékony műfajban alkotó, kivételes színész munkássága.
A színész 1951-ben került a sepsiszentgyörgyi társulathoz
Fotó: Oláh Eszter
„A színháztörténet folyamatából ezek a nem archívált elemek óiási veszteségek, de itt most épp ennek az ellenkezőjével találkozunk. Azt javaslom tehát mindenkinek, akinek vannak emlékei, hogy adják ki ezeket az „oral historyket”, hogy emlékezzünk az idősebb generációkról, hiszen ezek felbecsülhetetlen értékek nem csak a színháztörténet számára, hanem a helyi közösség és kulturális örökség szempontjából is” – osztotta meg Szebeni Zsuzsa.
A kiállításon megtekinthető fotókollázsok a színész életpályájának fontosabb szakaszait rögzítik kronologikus sorrendben. A tárlat május 19-ig, hétfőn és kedden 9 és 18, szerdától péntekig 9 és 13, szombaton 9:30 és 19:00 óra, illetve vasárnap 9:30 és 17:00 óra között látogatható az Unitárius templom nagytermében.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!