A kolozsvári szemlén A feleségem története című, 2021-es Enyedi Ildikó-filmet is vetítik
Fotó: A feleségem története
Többek közt Enyedi Ildikó rendező művészetére irányítja rá a figyelmet a 21. kiadásához érkező, június 17. és 26. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF). A 3×3 elnevezésű szekcióban Enyedi Ildikó, Gaspar Noé és Alexandru Solomon alkotásaiból vetítenek filmeket a szemlén.
2022. június 02., 20:182022. június 02., 20:18
Amint a fesztivál szervezőinek közleményében olvasható, a sokszorosan díjazott magyar rendező, forgatókönyvíró, producer Enyedi Ildikó a konceptuális művészet alapos felfedezése után „ölelte magához” a film világát. Tagja volt a híres Indigo csoportnak, és együttműködött a Balázs Béla Stúdióval, az egyetlen olyan kelet-európai filmstúdióval, amely függetlenként működött 1989 előtt.
A film története szerint Dóri és Lili egypetéjű ikrek, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól. Míg az egyikük érzéki nagyvilági nővé cseperedik, a másikukból érzékeny, kissé naiv lázadó lesz. A film központi motívuma a fény, mely nemcsak az új technikai vívmányokat (elektromos áram, villanyégő, mozi) fűzi egybe, de az emberek is valósággal ragyognak.
A 2017-es, a Berlinálé fődíjával kitüntetett Testről és lélekről című mozit is vetítik a TIFF-en. 2018-ban Oscar-jelölést kapott.
A történet szerint Jakob Störr és egy barátja iszogatás közben fogadást köt, miszerint a holland tengerészkapitány feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézóba. Így ismerkedik meg a szeszélyes francia lánnyal, Lizzyvel, akivel házasságot köt. Ettől kezdve a szeretnivaló, fájdalmasan becsületes Störr élete számos megpróbáltatásnak van kitéve. Figuráján keresztül elemi és drámai módon értjük meg az élet összetettségét, titokzatosságát, törékeny szépségét és megfoghatatlan, uralhatatlan mivoltát.
a 3×3-as válogatásból nem hiányozhat minden idők egyik legsokkolóbb filmje, a Visszafordíthatatlan (Irrévérsible, 2002), a Hirtelen üresség (Enter The Void, 2011), valamint legújabb filmje, a Vortex (2021). Alexandru Solomon román dokumentumfilm-rendező, operatőr, producer, forgatókönyvíró munkáit is vetítik: Clara B (2006), Háború rövidhullámon (Război pe calea undelor, 2007) és Tarzan golyói (Ouăle lui Tarzan, 2017) című alkotásai lesznek láthatóak a szemlén.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!