Béla futása
Fotó: Szabadi Péter
Az első, egészében ránk maradt magyar operai alkotásnak tartott, Béla futása című zeneművet, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját mutatja be a magyar operajátszás kezdeteit felidéző premier keretében a Kolozsvári Magyar Opera, a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen. A bemutatót csütörtökön tartják a kincses városban.
2017. május 08., 23:102017. május 08., 23:10
A 18. század végén és a 19. század első felében íródott magyar zeneműveket visz színre a Kolozsvári Magyar Opera, amely a budapesti Magyar Állami Operaházzal közösen mutatja be Ruzitska József Béla futása, valamint Orbán György Pikkó herceg című darabját csütörtökön.
– jelentette ki a hétfői sajtótájékoztatón Szép Gyula, a kolozsvári kulturális intézmény igazgatója. Elmondta, a Pikkó herceget eredetileg 1793-ban mutatták be, de zenéje – azaz a darab valamennyi kottája – teljes egészében elveszett, azonban a történet megihlette Orbán György kortárs zeneszerzőt, aki operát írt a fennmaradt szövegkönyv alapján.
A Béla futását 1822-ben fejezte be Ruzitska József zeneszerző, karmester Kolozsváron. Szép Gyula elmondta,
– ez pedig azóta foglalkoztatta. Később előkerült egy teljes, 1837-es keltezésű kézirat, a kotta másolata, ezért tudják most bemutatni a Béla futását.
A mostani előadás annak is köszönhető, hogy Szép Gyula személyes ambíciója találkozott a Magyar Állami Operaház érdeklődésével, a kolozsvári és a budapesti intézmény pedig már régebben amúgy is együttműködési szerződést kötött egymással.
Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, az előadás rendezője elmondta, óriási megtiszteltetés és öröm számára, hogy megrendezheti az előadást Kolozsváron. Kifejtette, történelmi jelentőségükön kívül gyakorlati dolgok is összekötik a két egyfelvonásos operát: mindkettő a főszereplő belső konfliktusát jeleníti meg, ugyanakkor a politikai közérdek és egy magánügy konfliktusáról szól mindkettő.
Anger úgy fogalmazott,
A rendező azt is elmondta, Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel vizuális koncepciót dolgoztak ki, amely egységesíti a két darabot. Ez azért volt számukra érdekes, mert azzal a szándékkal akarják a nézőt elengedni, hogy a két műben jelen lévő gondolatiságot össze tudja kapcsolni – magyarázta a darab rendezője.
Selmeczi György, az előadás karmestere úgy fogalmazott, a Béla futása zenéje Mozartból táplálkozik, ami nem véletlen, hiszen akkoriban Közép-Európa-szerte meghatározta a kor zenéjét a mozarti világ. Hozzáfűzte, a Béla futása az első olyan alkotás volt, amely tematikájában is hangsúlyozottan magyar jellegű, egyben utat mutatott Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzőjének.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
szóljon hozzá!