– jelentette ki a hétfői sajtótájékoztatón Szép Gyula, a kolozsvári kulturális intézmény igazgatója. Elmondta, a Pikkó herceget eredetileg 1793-ban mutatták be, de zenéje – azaz a darab valamennyi kottája – teljes egészében elveszett, azonban a történet megihlette Orbán György kortárs zeneszerzőt, aki operát írt a fennmaradt szövegkönyv alapján.

A Béla futását 1822-ben fejezte be Ruzitska József zeneszerző, karmester Kolozsváron. Szép Gyula elmondta,

– ez pedig azóta foglalkoztatta. Később előkerült egy teljes, 1837-es keltezésű kézirat, a kotta másolata, ezért tudják most bemutatni a Béla futását.

A mostani előadás annak is köszönhető, hogy Szép Gyula személyes ambíciója találkozott a Magyar Állami Operaház érdeklődésével, a kolozsvári és a budapesti intézmény pedig már régebben amúgy is együttműködési szerződést kötött egymással.

Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója, az előadás rendezője elmondta, óriási megtiszteltetés és öröm számára, hogy megrendezheti az előadást Kolozsváron. Kifejtette, történelmi jelentőségükön kívül gyakorlati dolgok is összekötik a két egyfelvonásos operát: mindkettő a főszereplő belső konfliktusát jeleníti meg, ugyanakkor a politikai közérdek és egy magánügy konfliktusáról szól mindkettő.

Anger úgy fogalmazott,

A rendező azt is elmondta, Zöldy Z. Gergely díszlettervezővel vizuális koncepciót dolgoztak ki, amely egységesíti a két darabot. Ez azért volt számukra érdekes, mert azzal a szándékkal akarják a nézőt elengedni, hogy a két műben jelen lévő gondolatiságot össze tudja kapcsolni – magyarázta a darab rendezője.

Selmeczi György, az előadás karmestere úgy fogalmazott, a Béla futása zenéje Mozartból táplálkozik, ami nem véletlen, hiszen akkoriban Közép-Európa-szerte meghatározta a kor zenéjét a mozarti világ. Hozzáfűzte, a Béla futása az első olyan alkotás volt, amely tematikájában is hangsúlyozottan magyar jellegű, egyben utat mutatott Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzőjének.