Első ízben díjaztak műfordítót – átadták Kolozsváron az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat

Marius Tabacu és Kósa András László a díjátadón •  Fotó: Kiss Judit

Marius Tabacu és Kósa András László a díjátadón

Fotó: Kiss Judit

Zágoni Balázs írót, Hatházi András színművészt, Marius Tabacu műfordítót és Köteles Róbert Pál festőművészt tüntették ki a magyar kultúra napja alkalmából Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjjal kedden Kolozsváron a sétatéri Kaszinóban.

Kiss Judit

2019. január 22., 20:392019. január 22., 20:39

2019. január 22., 20:462019. január 22., 20:46

Az átadót immár hetedik alkalommal szervezte meg az RMDSZ: 

az elismeréssel azokat tüntetik ki, akik az erdélyi magyar értékek megismertetéséhez és átörökítéséhez kiemelten hozzájárultak.

Idén első ízben tüntettek ki az elismeréssel műfordítót, Marius Tabacut, aki román nyelvre ültette át Bánffy Miklós Erdély-trilógiáját. Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy fogalmazott, Kölcseynek soha meg nem fordult a fejében, hogy e nap őáltala ünnepnappá lényegült, mint 1989 előtt ahogy mi sem tudtuk, hogy szabadon fogjuk tudni énekelni valamikor a Himnuszt, amely önmagát felépítette, megszilárdította.

„A kulturális értékteremtés mindig nemzeti kultúrához és nyelvhez, a nyelv adta világszemlélethez kötött és ez igaz nemcsak az írott kultúrára, hanem a zenére és színházművészetre is.

Idézet
Nincs olyan, hogy ünnepi és hétköznapi kultúra, de ezen a napon az alkotót ünnepeljük, azt az értéket, ami által az ember nap mint nap gazdagabbá válik, ami beépül személyes kontinenseinkbe”

– mondta Kelemen Hunor. Hozzátette, a négy személyiség gazdagította az erdélyi magyar és összmagyar kultúrát. Idén először díjaztak műfordítót – mint a szövetségi elnök indokolta, úgy döntöttek, először annak adják az elismerést, aki magyarból románra fordított, és azért esett Marius Tabacura a választás, mert Bánffy Miklós Erdély-trilógiáját ültette át románra.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője úgy fogalmazott, kultúrában és kultúra által élünk, ami teremtő erő és megtartó valóság, ami körülölel, a kultúra tesz azokká, akik vagyunk egyéni és közösségi szinten is, elveink követésében szilárdabbakká tesz. „A kortárs kultúra hiánya olyan lenne, mintha hirtelen leállna a vérkeringésünk, mert a jelen és jövő összefonódása. A kultúrának köszönhetően képesek vagyunk közösségként erősödni” – fogalmazott Brendus Réka.

Zágoni Balázs szerteágazó munkásságát Rostás Péter István újságíró méltatta, utalva arra, hogy az író számos, gyerekeknek, kamaszoknak szóló könyv (Barni-könyvek, A gömb című ifjúsági regény), valamint a Kincses Képeskönyv című sorozat szerzője, ezen kívül a Márton Áron püspökről szóló, A püspök reggelije című dokumentumfilm rendezője is.

Idézet
Játék és mese közötti hatásszünetben forgatnivaló könyveket pallérozott, fordított ángliusról ő, a forgatókönyvíró. Fantáziája korlátot zúzott: forradalmat képzelt el, egy püspök menüjét, reggelitől vacsoráig, mindezt mozgalmas képekben”

– hangzott el a méltatásban.

Köteles Róbert Pál díjazása •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Köteles Róbert Pál díjazása

Fotó: Kiss Judit

Köteles Róbert Pál nagyszalontai születésű, Temesváron alkotó festőművészt Szekernyés János, a Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának elnöke méltatta, laudációját Laczkó Vass Róbert színművész olvasta fel.

Idézet
Köteles Róbert Pál a dolgos, a tevékeny, a sikeres, a korszerűséget a sejtjeiben hordozó, a lankadatlanul kísérletező, de ugyanakkor következetes alkotószemélyiség.

Két évtized alatt emelkedett festményei, kiállításai, nyilvános jelenlétei és szereplései révén a kortárs romániai képzőművészet élvonalába. Pályája meredeken és látványosan ívelt a magasba, s útja jelenleg is javában tart a babérokkal szegélyezett kaptatón fölfelé. 43 esztendősen nemzedéke kiemelkedő, emblematikus tehetségeként tartják – tartjuk – számon” – hangzott el a laudációban.

Szekernyés rámutatott, Köteles Róbert Pál művészi szemléletét, magatartását és irányvételét a Béga-parti városban alapozta meg. „Eredeti formanyelvű, különös motívumvilágú és felépítésű festményeire korán felfigyeltek. Gyűjteményes kiállításokon, rangos romániai és nemzetközi seregszemléken mutathatta be alkotásait. Egyéni tárlatokkal legtöbbször Temesvárott és Bukarestben jelentkezett, de önálló kiállításokat nyitott bécsi, csíkszeredai, budapesti, krajovai, Mogosoaia-i galériákban is, valamint Magyarországon. Hollandiában, Ausztriában, Olaszországban szerepelt alkotótáborokban, festőművészeti szimpóziumokon” – hangzott a méltatásban. 

Hatházi András sepsiszentgyörgyi születésű, Kolozsváron és Szatmáron is tevékenykedő színművész munkásságát Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója méltatta. Mint kiemelte,

a színész, rendező, „hisztrió, játéklény, performer”, drámaíró, tanár „nem lett „kőszínész”, megannyi remekül formált nagy kőszínházi szerepe dacára, sem afféle „doktor úr”, doktori címe ellenére, sem „igazgató úr”, ha vezetett is aligazgatóként társulatot.

„A kérdezni tudás, a keresés és rácsodálkozás képessége az, ami Hatházi Andrást egészen különleges jelenséggé teszi a címkéző kinyilatkoztatások, modoros rutingesztusok világában, ahol gyakran olyannyira tudni, ismerni, birtokolni véljük a dolgokat és önmagunkat is, hogy megszűnünk tovább keresni” – hangzott el a laudációban. Bessenyei Gedő István úgy fogalmazott, Hatházi András szerepek százaival, publikációk, könyvek, fordítások, rendezések, megérdemelt díjak és kitüntetések, műhelymunkák tucatjaival a háta mögött is tud és mer „nem-tudni”, azaz tovább keresni, kérdezni, kutatni, fürkészni, megismerni a megismerhetetlenség örök titkait.

Hatházi András átveszi a díjat Kelemen Hunortól •  Fotó: Kiss Judit Galéria

Hatházi András átveszi a díjat Kelemen Hunortól

Fotó: Kiss Judit

Marius Tabacu műfordító munkásságát Kósa András László, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója méltatta, kiemelve, hogy ritkán születnek olyan díjak, amelyek a műfordítók munkáját ismerik el, holott nagyon fontosak. „Ady Endrétől és kortársaitól számítható a magyar műfordítás. Tehát a lehető legjobbkor, 100 évvel a magyar irodalmi fordítás koncepciójának megteremtése után kerül megalapításra a műfordításért járó Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj, azt gondolom, hogy a megmaradás, a megismertetés és a megértetés díja kell legyen” – fogalmazott Kósa.

Mint felidézte, Marius Tabacu gyerekkorának jelentős részét nagyszüleinél, Temesváron töltötte, német óvodába járt, Kolozsváron zongora szakon diplomázott, aztán kapcsolatba került az irodalommal, fordított Székely Jánost, Bodor Ádámot, Bartis Attilát, Lászlóffy Aladárt.

Idézet
Amit mindenképpen ki kell emelni a fordítói életműből, az Bánffy Miklós: Erdélyi története. Az a mű, amelyet elsőként – a magyar megjelenés után – mindenképpen román fordításban kellett volna kiadni. Természetesen megjelent már sok-sok nyelven, de románul még nem... A fordítás elkészült, a fordítót ma díjazzuk”

– fogalmazott Kósa. Arra is kitért, hogy az alázat, a töretlen hit abban, hogy Erdélyben meg kell ismerjük egymás kultúráját, a díjazott számára az egyetlen zsinórmérték, amit követ értelmiségiként, intézményvezetőként, intézményépítőként, filmesként és természetesen műfordítóként is. "Az én mesterségemben az ilyen tapsok ráadásnak számítanak" – köszönte meg a tapsot a díjazott.

Marius Tabacu munkásságát román nyelven Lucian Nastasă-Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója méltatta, felelevenítve Marius Tabacu életpályáját, zongorista karrierjét is, ugyanakkor mint mondta, nagyra értékelendő műfordítói munkássága is, a Bánffy-trilógia pedig elképesztően komplex és nehezen fordítható mű, ezért is nagy dolog, hogy átültette románra – mondta a múzeumigazgató.

Arra is felhívta a figyelmet, Erdélyben hosszú ideje mennyi közös kapcsolódási pontja van a magyar és román kultúrának, ugyanakkor az együttműködés és békés együttélés fontosságát is kiemelte.

Az eseményen fellépett  a magyarországi Sárik Péter Trió x Bartók - Bartók műveinek jazzfeldolgozásával. Sárik Péter a koncert előtt azt mondta, nagy megtiszteltetés számukra, hogy Kolozsváron léphetnek fel a magyar kultúra napján a zseni Bartók műveinek jazzes feldolgozásával.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá