Elmúló helyszínek forgószínpada – a történelemmel való szembenézésre is ösztönöznek az Interferenciák előadásai

A budapesti Forte társulat Vaterland című előadása •  Fotó: Facebook/Interferenciák

A budapesti Forte társulat Vaterland című előadása

Fotó: Facebook/Interferenciák

Összesen 13 országból érkező előadásokat sorakoztat fel a kilencnapos Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron. A péntekig tartó szemlén többek közt a budapesti Forte társulat Vaterland című, sodró erejű, a történelmi múlt bűneivel való szembenézésre összpontosító előadását láthatta a közönség.

Kiss Judit

2018. november 25., 15:482018. november 25., 15:48

2018. november 30., 13:472018. november 30., 13:47

Gőzerővel dübörög a hatodik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál Kolozsváron, a háború témájára összpontosító kilencnapos szemle programjában 13 ország 16 előadása szerepel. A színházi előadásokat, kiállítást, kerekasztal-beszélgetéseket, zenei eseményeket felsorakoztató, pénteken záruló rendezvénysorozat az első világháború lezárulása óta lezajlott változásokról szeretné gondolkodásra ösztönözni a közönséget.

Elmondani az elmondhatatlant

A szemlén a budapesti Forte Társulat is bemutatkozott Vaterland című előadásával, amelyet két ízben is láthatott szombaton a közönség.

A Horváth Csaba rendező-koreográfus által 2005-ben alapított Forte társulat produkciója – nomen est omen – a szó szoros értelmében vett erős élményt nyújtott:

a Thomas Berhard (1931-1989) osztrák író szövegein alapuló mozgásszínházi előadásból erőteljes, sodrú erejű történet bontakozik ki. A néző szeme előtt születik meg ez a történet elképesztően összehangolt, árnyalt és sokszínű mozgásvilágból, finom humorból, átütő tragikumból, groteszkül ható látványelemekből összeszőve, mindez egy különleges térben.

A színtéren olykor szélsebesen, olykor csigalassúsággal mozgó forgószínpadon sokféle funkciójú, állandóan átalakuló tér kap helyet. Egyszerűségével, közvetlenségével ható díszletről van szó, amely a szó szoros értelmében el is tűnik a történelmi múlt bűneivel való együttélés problémájára fókuszáló előadás végén.

Antal Csaba, az előadás rendező-koreográfusa a vasárnap tartott, az interneten élőben közvetített sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, Bernhardnál, a német nyelvterületen klasszikusnak számító szerzőnél fontosak azok a helyszínek, amelyek „elmúlnak”. Mint elhangzott, a formailag rendkívül erős előadás arra tesz kísérletet, hogy elmondja az elmondhatatlant, azt, ami túl van a nyelvi határokon:

mozgással, hangokkal, hangszerekkel, arckifejezésekkel próbálja sikeresen megteremteni a történelem „színházi” helyszínét.

•  Fotó: Facebook/Interferenciák Galéria

Fotó: Facebook/Interferenciák

A színészek erőteljes játékán, rendkívül összetett mozgásszínházi teljesítményén alapuló, a nézőt magával ragadó produkció erőteljes reflexió az ezerarcú történelemre. Az „elmúló” teret jelenítette meg az előadás díszlete: a hatalmas fémszerkezet egyszerre utalt a szövegből kibomló üvegház, ravatalozó, templom képzetére, ugyanakkor a változó történelem és az elmúló pillanatok metaforájaként forgott, majd bomlott darabjaira az előadás végén. Hatásos, szokatlan és erőteljes befejezés, amint a színészek szinte teljes csendben, gyorsan, hozzáértéssel szétcsavarozzák, részeire bontják a díszletként szolgáló hatalmas fémszerkezetet, majd miután eltűnt a helyszín, csendben elhagyják a színpadot.

Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a Vaterland a Bartók vonósnégyeseivel szellemi közösséget vállaló, töredékként aposztrofált Az olasz férfi című Bernhard-elbeszélésre épül. Antal Csaba elmondása szerint Rácz Attila dramaturg több Bernhard-műből rakta össze az előadás szövegét.

Idézet
Ez a szöveg formailag ritka: egyetlen körültekintő mondat. Mi úgy is hívtuk, hogy tájdráma.

Azért, mert ezen a birtokon, a helyszínként szolgáló, a ház körül húzódó területen van egy olyan rét, ahova nem mennek az emberek. Ez a behatárolható terület rendkívül inspiráló volt” – fogalmazott a rendező.

A történet szerint feszült légkör uralkodik az ódon hangulatú felső-ausztriai udvarházban. Az öngyilkos apa temetésére gyülekezők között vannak, akik az épületben túltengő gyász elől a szabadba, a friss levegőre vágynak. A történések mögött szégyenteljes és tragikus esemény húzódik: a birtokon a környék osztrák fasisztái és szimpatizánsai lengyel menekülteket gyilkoltak le és kapartak a földbe a világháború végén.

„Miként Bernhard, Horváth Csaba is azoknak az embereknek a bemutatására koncentrál, akik butasága, gyávasága, adott helyzetekbe való belenyugvása, megalkuvása mindenfajta szélsőségességnek, manipulálásnak, a melegágya” – írta az előadásról Nánay István kritikus.

•  Fotó: Facebook/Interferenciák Galéria

Fotó: Facebook/Interferenciák

A kortárs színház meghatározó alkotói Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színház A velencei kalmár című előadását is láthatta szombaton a nemzetközi színházi szemle közönsége, a Tompa Gábor rendezte, Shakespeare-drámán alapuló produkciót is telt ház előtt játszotta a társulat. A bécsi Volkstheater Iphigénia Auliszban | Occident Express című előadásával kezdődött el az Interferenciák csütörtökön. A nyitóelőadás Anna Badora rendezésében egy ókori tragédia és a huszonegyedik századi menekültválság egymás mellett értelmezésére tett kísérletet. Az előadás azt vizsgálta, alkalmasak-e a színház eszközei arra, hogy elmondjanak egy szörnyű történetet anélkül, hogy az a menekült-folklór részévé váljon.

A szemle megnyitóján Tompa Gábor fesztiváligazgató elmondta, a kortárs színház meghatározó alkotói mellett fiatal, kezdő rendezők és társulatok is láthatóak lesznek Kolozsváron.

Az igazgató a fesztivált a néhány napja elhunyt litván rendező, Eimuntas Nekrošius emlékének ajánlotta, akinek egyik utolsó előadása, a Sons of a Bitch a Klaipėda Drama Theatre előadásában vendégszerepel majd a fesztiválon. A stúdióban szintén egy antik történet kortárs feldolgozása került bemutatásra az Interferenciák nyitónapján, Iszméné, Oidipusz lányának története a belgiumi Compagnie Khroma előadásában.

Az előadások mellett számos járulékos program is zajlik a fesztiválon: Részegh Botond A háború anatómiája című kiállítását a Tranzit házban láthatja a közönség, ugyanott szombaton a digitalizált életmóddal járó döntéshelyzetekről szóló Digital Hermits című konferenciára került sor. A TIFF Házban délelőttönként a meghívott előadások alkotóival találkozhat a közönség. A részletes program a huntheater.ro honlapon olvasható.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 22., csütörtök

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető

Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.

A Hunyadi-sorozat csütörtöktől online, a Filmión is megtekinthető
2025. május 22., csütörtök

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet

Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Nehezített anyagi körülmények közt szervezik a színház-forradalmasító Harag György előtt tisztelgő centenáriumi emlékhetet
2025. május 22., csütörtök

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en

Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.

A világ Bábel-tornya: 12 nagyjátékfilm és 10 dokumentumfilm verseng a 24. kolozsvári TIFF-en
2025. május 21., szerda

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma

Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.

Legjobb Shakespeare-alakítások: a sepsiszentgyörgyi színház két színészét díjazta a szakma
2025. május 20., kedd

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház

Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.

Első színházi élménynek beillő zenés produkció premierjére készül a temesvári színház
2025. május 18., vasárnap

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása

Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.

Ég, föld, harang – Kolozsvárra érkezik a Kossuth-díjas Berecz András fotókiállítása
2025. május 17., szombat

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.

Háborús traumák és felejtés: a Madárka premierjére készül a temesvári színház
2025. május 17., szombat

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban

Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Állva tapsolták az életműdíjjal kitüntetett Szabó István filmrendezőt Cannes-ban
2025. május 16., péntek

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban

Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.

Munkácsy és kortársai: magyar tárlatvezetés is lesz a Múzeumok éjszakáján az aradi Képtárban
2025. május 16., péntek

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán

A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.

Kelta sisak és egyéb rituális tárgyak láthatók a Maros Megyei Múzeum időszaki kiállításán