A Bányai János-díjat Jakab Albert Zsolt néprajzkutatónak ítélte oda idén az EMKE a kolozsvári emlékezetkultúra, a kollektív és kulturális emlékezet, a városantropológia terén végzett kutatásai és az erdélyi magyar néprajztudomány szervezése terén végzett munkásságáért. Jakab Albert Zsolt nem lehetett jelen az átadón, munkásságát Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta.

A Janovics Jenő-díjat a Kolozsvári Televízió magyar adásának szerkesztősége kapta az erdélyi magyar közművelődés, a hagyományápolás, az identitástudat, valamint a magyar nyelv és kultúra megőrzésének terén nyújtott hathatós tevékenységéért, az elismerést a főszerkesztő, Antal Áron vette át. Kiemelte, a kolozsvári magyar adás az indulása óta eltelt közel 30 évben mintegy tízezer órányi műsort készített ötven munkatárssal, így mindannyiuk érdemeinek elismerése a díj azért a sokszor küzdelmes munkáért, amit nap mint nap végeznek.

A tavaly elhunyt Kallós Zoltán néprajzkutatóról nevezték el azt a díjat, amelyet a népi kultúra ápolásáért és átadásáért ítélnek oda: az elismerést Szabó Ferenc temesvári tanító vehette át, aki szerteágazó munkájával nagymértékben hozzájárul a bánsági magyarság identitástudatának megőrzéséhez: több mint két évtizede szervezi a temesvári gyermek- és ifjúsági néptáncmozgalmat, ápolja a magyar kultúrát a szórványban.

A Kovács György-díjat Bandi András Zsolt temesvári színművész vehette át, aki az őt méltató Simon Judit újságíró megfogalmazása szerint „bármilyen színházi nyelven hitelesen szólal meg”. Az elismerést a bánsági szórványban betöltött közéleti munkásságáért, valamint a temesvári és erdélyi színpadokon eljátszott jelentős szerepformálásaiért ítélte oda az EMKE.

Kötő József-díjat háromévente ítél oda az egyesület, idén Takács Csaba, a Communitas Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át az elismerést a romániai magyar civil szféra, kiemelten a szórvány több mint húsz éves támogatásáért. Mint a Takács Csaba tevékenységét méltató Markó Béla fogalmazott, a díjazott olyan politikus és társadalomszervező egyéniség, aki mindig tudatában volt a közművelődés fontosságának, és ennek szellemében cselekedett.

A Gróf Kun Kocsárd-díjat Balla Ferenc, a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány igazgatója vehette át, közel három évtizedes szerteágazó közművelődési tevékenységéért, valamint szórványkollégium, néprajzi múzeum és népművészeti központ működtetéséért.

Gróf Mikó Imre-díjat kapott  ifj. Mezei János vállalkozó a kolozsvári és környékbeli magyar egyházak, oktatási intézmények illetve kulturális egyesületek támogatásáért.

Az EMKE Lokodi Anna nyugalmazott sepsiszentgyörgyi könyvtárost  Monoki István-díjjal jutalmazta a háromszéki közkönyvtárak szakmai irányításáért, elkötelezett közösségépítő és szervező munkájáért, a könyvtárosi hivatástudat ösztönzéséért.

Nagy István-díjat kapott Köllő Ferenc karvezető az erdélyi magyar fúvószenekarok terén kifejtett több évtizedes, kiemelkedő művészi és oktatói tevékenysége elismeréseként.

A Poór Lili-díjat Szabó Enikő, a Csíki Játékszín színművésze kapta példaként felmutatható értékeket képviselő alkotói tevékenysége elismeréseként.

Spectator-díjat kapott Graur János temesvári újságíró, főszerkesztő a magyar sajtó és közösség megmaradása érdekében, a szórványban végzett kitartó munkájáért.

A Szolnay Sándor-díjat Bordy Margit kolozsvári képzőművésznek ítélte az EMKE a legnemesebb erdélyi pasztellhagyományokat a legkorszerűbb művészi törekvésekkel ötvöző, magyar közösségünket szolgáló, kimagasló teljesítménye elismeréseképpen.

Életműdíjat kapott Boldizsár Zeyk Imre tordaszentlászlói helytörténész, közművelődés-szervező intézményalapító, közösségformáló, szervező és gyűjtő munkája elismeréseképpen.