A kortárs mű – amelynek ősbemutatója 1994-ben volt a budapesti Radnóti Színházban – egyik fő motívuma az emberi kapcsolatok kiüresedése, a rokoni, érzelmi viszonyok ellaposodása. Ez elől menekül a címszereplő, Lovass Anita (Tóth Tünde), aki a nem sok kilátással kecsegtető manikűrösi pályát az operaénekesi karrierrel szeretné felcserélni. Énekórákra jár, és bármit hajlandó megtenni, hogy álmai valóra váljanak. Környezete azonban folyamatosan akadályozza ebben: szeretője, a taxisofőr Csík (Kiss Csaba) elhagyja, tanárai megkérdőjelezik tehetségét, és édesapja, az ismert orvos (Dobos Imre) is szinte csak kötelességből tartja a kapcsolatot vele. A csapdahelyzetből az itáliai szerető, Di Rosa (ifj. Kovács Levente) révén csillan meg a kitörés lehetősége, ám – mivel nem romantikus lányregényről van szó – csakhamar bebizonyosodik, hogy Di Rosa csak kihasználja a kétségbeesett lányt.
Az előadás néha hátborzongató realizmussal közvetíti, mennyire mély szakadék tátong ember és ember között, mennyire álságosak a mégoly közelinek tűnő kapcsolatok is. Kiüresedett, kiégett, önző karakterek bukkannak föl a színen, akik képtelenek valódi érzelmek kimutatására. A keretként szolgáló esemény, a nagymama (Halasi Erzsébet) haldoklása is csak annyiban rázza föl őket, hogy mindannyian szeretnének részesedni az örökségből. Ám hiába a néhány jól eltalált mondat, karakter vagy szituáció, az előadás mégsem áll össze egyetlen egésszé. Míg az első felében a rokonok arctalan, maszkos serege tárja a néző elé a kerettörténetet, a második részben, a szín átrendezését követően megtörik az ív, és a háttérben időről időre megjelenő nagymama némajátéka, teátrális gesztusai mintegy illusztrációszerűen festik alá az előtérben zajló eseményeket – egyben ki is oltva azokat didaktikusságukkal. Hasonlóan zavaró a szöveg modorossága: a főszereplők, a manikűröslány és a taxisofőr olyan cizellált nyelvezetet használnak, amely bármely klasszikus műben megállná a helyét. Ezt a zavaró kettősséget a szereplők sem tudják feloldani, mivel nem hagy számukra túlságosan nagy mozgásteret, ennek ellenére Tóth Tünde és Kiss Csaba alakítása jónak mondható.
A darabbal kapcsolatos kényelmetlen érzést a végén bekövetkező újabb törés fokozza, amikor a kétségbeesésében az életet eldobó Anita apoteózisának lehetünk szemtanúi: a színen ismert operakarakterek jelennek meg, és teátrális gesztussal maguk közé fogadják a lányt, aki az Éj királynőjének áriájával lép be körükbe.
Lovass Anita. Írta: Németh Ákos. Rendezte: Vadas László. Szereplők: Tóth Tünde, Halasi Erzsébet, Kiss Csaba, Gajai Ágnes, Fodor Réka, Dobos Imre, Firtos Edit, Ifj. Kovács Levente, Szotyori József, Csepei Róbert. Díszlet és jelmez: Florina Bellinda Birea. Dramaturg: Gálovits Zoltán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.
A csomaközi kelta harcos sírját, a rituális temetkezési eszközöket és a kelta sisakot is megtekinthetik a látogatók a Maros Megyei Múzeumban. A Szatmár megyében feltárt őskori tárgyak a Romániában fellelt vaskori kelta leletek közül a leglátványosabbak.
Látogatottsági adatok