Elhunyt Dosztojevszkij örököse

•  Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Fotó: Ifj. Haáz Sándor

Moszkvai otthonában vasárnap este elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író. A hosszabb ideje betegeskedő világhírű szerző idén lett volna kilencvenéves. Szívelégtelenség következtében vasárnap este moszkvai otthonában elhunyt Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író. A hosszabb ideje betegeskedő világhírű szerző idén töltötte volna be a 90. évét. Dmitrij Medvegyev orosz elnök, Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke is részvétét fejezte ki Szolzsenyicin családjának.

Gazda Árpád

2008. augusztus 05., 00:002008. augusztus 05., 00:00

Sarkozy nyilvánosságra hozott megemlékezésében hangoztatta: Szolzsenyicin tárta fel a világ előtt a szovjet rendszer valóságát. „Rendíthetetlensége, eszmetára, hosszú és mozgalmas élete Alekszandr Szolzsenyicint regényes alakká, Dosztojevszkij méltó örökösévé tette, a világirodalom panteonjában a helye”– vélekedett a francia elnök.

A tapasztalatszerzés évei
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin 1918. december 11-én született Kiszlovodszkban. Kozák eredetű módos parasztcsaládból származott, édesanyja nevelte, apja még a fiú születése előtt baleset áldozata lett. Szolzsenyicint sok minden érdekelte, párhuzamosan végezte el a rosztovi egyetem matematika–fizika szakát és a moszkvai irodalmi főiskolát, majd matematika- és csillagászattanár lett.
1941 októberétől tüzérként szolgált a világháborúban, többször kitüntették. A katonai elhárítás felfigyelt levelezésére, amelyben Sztálint Bandavezérként emlegette, és 1945-ben nyolc év kényszermunkára ítélték. Moszkva közelében, egy zárt kutatóintézetben akusztikai lehallgatókészülék kifejlesztésével foglalkozott, itt számos kiváló tudóssal találkozott, majd Kazahsztánba került, ahol kőművesként dolgozott.

Kordokumentumok befőttesüvegekben
Szabadon bocsátása után még három évig kényszerlakhelyen kellett élnie, írni kezdett, a KBG-től óvakodva szövegeit befőttesüvegben ásta el, közben parkettalerakással kereste kenyerét. A sztálini kultusz leleplezése után 1956-ban rehabilitálták, és ismét taníthatott Rjazanyban. 1967-ben nyílt levélben fordult az írószövetséghez, szót emelt a cenzúra eltörlése mellett, és követelte az ellene indított hajsza leállítását. Válaszul az írószövetség 1969-ben kizárta tagjai közül, Szolzsenyicin pedig Szaharov és mások mellett a szovjet polgárjogi mozgalom tagja lett. Amikor a munkatáborok és börtönök rendszerét és az áldozatok szenvedéseit ismertető A Gulag-szigetcsoport megírásán dolgozott, megpróbálta eltitkolni, hol tartja a kéziratot, de a hatóság addig vallatta az író asszisztensét, amíg az el nem árulta. Elizaveta Voronyanszkaja ezután öngyilkos lett, Szolzsenyicin pedig 1968-ban külföldre csempésztette a kéziratot.
1969-ben Natalja Szvetlova lett az élettársa, egyben titkára és lektora is. 1970-ben Szolzsenyicinnek ítélték az irodalmi Nobel-díjat, de nem utazott el érte Stockholmba, mert félő volt, hogy nem engedik haza.

Oroszország száműzött és elismert írója
1973-ban, A Gulag-szigetcsoport első kötetének párizsi megjelenése után az írót letartóztatták, és 1974-ben hazaárulás vádjával elítélték, majd kiutasították az országból. Ekkor vette át Stockholmban a Nobel-díjat.
Rövid ideig Németországban és Svájcban, majd húsz évig Amerikában élt. A kanadai határhoz közeli Vermont államba, egy Cavendish nevű városka melletti erdei házba költözött. Visszahúzódva élt, nem nagyon kommunikált a külvilággal, ezért a „vermonti remeteként” kezdték emlegetni. Sosem tanult meg folyékonyan angolul, bírálta a rockzenét és ortodox keresztény maradt. 1994-ben visszakapta az állampolgárságát, hazatért Moszkvába, és az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. Hazájában három jelentős irodalmi díjat kínáltak fel neki, de egyedül Putyintól vette át az egyiket, amikor meggyőződött arról, hogy nem lekenyerezni akarják.
Folyamatosan dolgozott, összegyűjtött művei harminckötetes kiadásán munkálkodott második feleségével, Natalja Dmitrijevnával együtt, de augusztus 3-án, kevéssel éjfél előtt moszkvai otthonában szívelégtelenség következtében elhunyt.

Remekművek szamizdatban
Negyvenöt évesen publikált először, a három hét alatt írt kisregényét, az Ivan Gyenyiszovics egy napját a Novij Mir című folyóiratnak küldte el 1959-ben. A mű csak 1962-ben, Hruscsov idején jelenhetett meg, a fogság tapasztalatait megörökítő írásra a világon mindenhol felfigyeltek. Életrajzi ihletésű műveit Hruscsov 1964-es bukása után már nem közölték a szovjet sajtóban, egy börtönbeli kutatóintézet világát bemutató A pokol tornácán című írása és a Rákosztály című regénye szamizdatban terjedt, illetve Nyugaton adta ki. A pokol tornácán középpontjába a tudósok dilemmája kerül: vagy együttműködnek a hatóságokkal, vagy megtagadják azt, és visszakerülnek a munkatáborba. A Rákosztály önéletrajzi alapja: az író a kazahsztáni munkatáborból kórházba került, miután rákot diagnosztizáltak nála.
1971-ben külföldön jelent meg 1914 augusztusa című történelmi regénye, amely az orosz vereséggel végződő tannenbergi csatával foglalkozik, és feltárja a cárizmus hibáit, melyek az 1917-es forradalomhoz vezettek. 1973-ban megjelent Párizsban A Gulag-szigetcsoport első kötete.
A Lenin Zürichben című könyvének 1975-ös kiadása után az Egyesült Államokban telepedett le. Befejezte a Gulag-trilógiát, és 1980-ban két újabb esszét publikált: A tölgy és a borjú a szovjet irodalmi életet mutatja be, A halálos veszedelem pedig az amerikaiak téves Oroszország-képét elemzi. Folytatta történelmi sorozatát, amelynek második része 1916 októbere, a harmadik 1917 márciusa, a negyedik 1917 áprilisa címmel jelent meg, öszszefoglaló címe Vörös kerék lett. Az 1980-as évek közepétől a gorbacsovi glasznosztynak köszönhetően művei ismét megjelenhettek hazájában.
1991-ben jelent meg Hogyan mentsük meg Oroszországot? című röpirata. 200 év együtt című, 2001-ben kiadott könyve az oroszok és zsidók együttélésével foglalkozik, főként a népcsoport szerepével a szovjet ellenzéki mozgalmakban. Bírálói egoizmussal, antiszemitizmussal és tehetségtelenséggel vádolták, az új írónemzedék viszont ikonikus alakként tisztelte.

Ivan Gyenyiszovics egy napja (részlet)
„Suhov megelégedéssel hajtja nyugovóra a fejét. A mai nap sikeresen végződött. Nem ültették szigorítottba, nem hajtották ki a brigádot a közszolgáltatási telep építéséhez, délben feketén szerzett egy különadag kását, a brigadéros magas százalékot sajtolt ki, vidáman ment a falazás, a pengével nem bukott le a hippisnél, este is jutott neki valami Cezartól, és dohányt is vett. Nem is betegedett meg, legyűrte a bajt.
Eltelt egy felhőtlen, majdnem boldog nap.
Büntetése így pergett le az első perctől az utolsóig, háromezer-hatszázötven ilyen nap.
És még három nap ráadás – a szökőévek miatt...”

Hírösszefoglaló

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 13., kedd

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása

Időszakos kiállítás keretében mutatja be a 250 éve született Bolyai Farkas polihisztor tevékenységét a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár és a Teleki Téka Alapítvány.

A polihisztor Bolyait ismertetné meg a nagyközönséggel a Teleki Téka kiállítása
2025. május 12., hétfő

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.

Kós Károly műhelye a Székely Nemzeti Múzeumban
2025. május 12., hétfő

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon

Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.

Robert de Niro tiszteletbeli Arany Pálma-díjat vehet át a kedden rajtoló cannes-i filmfesztiválon
2025. május 11., vasárnap

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok

Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.

Kis magyar sziget Nagybányán: a grófhoz és korához is kötődő kulturális kínálattal várja a közönséget a Teleki Napok
2025. május 10., szombat

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház

Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.

Harag György születésének centenáriumán emlékhetet szervez a kolozsvári színház
2025. május 09., péntek

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat

Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.

Román városokban is vetítenek népszerű magyar családi vígjátékokat
2025. május 07., szerda

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában

A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.

Premier a láthatáron: újra az opera színpadán a gyerekszereplőkkel készült Valahol Európában
2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat