2008. február 19., 00:002008. február 19., 00:00
és pályafutását agrármérnökként több akkori francia gyarmaton kezdte (előbb a francia statisztikai hivatal alkalmazta, majd több évet töltött Afrikában és az Antillákon a déligyümölcsök kutatóintézetének munkatársaként). 1955-ben vállalt először „irodalmi foglalkozást”: akkor lett a Les Éditions de Minuit kiadó irodalmi vezetője (az intézmény korábban a társadalmi, utóbb elsősorban a művészeti progresszió mellett kötelezte el magát).
Első nagy regénye, az 1953-ban megjelent A radírok – amely forradalmasította a regény műfaját – azonnal elhozta számára a világhírnevet. Esszéivel az „új regény” elméletének egyik kidolgozója volt; az írás hagyományos elbeszélésmódját vitatta, és azáltal okozott botrányt, hogy aprólékosan leírta a tárgyakat és szándékosan kifelejtette könyvéből az élőlényeket. Tárgyiasult világából nem az ember hiányzik, csak a metafizika, tárgy és ember új kapcsolatát az objektív és szubjektív realizmus eszközeivel ragadja meg.
Ezt a fajta látásmódot ültette át a filmművészetbe is, amikor 1960-ban Alain Resnais francia filmrendező, a Nouvelle vague (Új hullám) egyik mestere felkérte Tavaly Marienbadban című filmje forgatókönyvének megírására. A film 1961-ben elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját, az Aranyoroszlánt. Később Robbe-Grillet maga is rendezett filmeket. Az ötvenes és hatvanas években a párizsi Les Éditions de Minuit kiadó egyik legfőbb szerzője volt, 1972 és 1997 között az Egyesült Államok több egyetemén tanított.
Alain Robbe-Grillet-t 2004-ben beválasztották a Francia Akadémia „halhatatlanjai” közé. Ez azonban papíron maradt, mert nem volt hajlandó megjelenni az akadémia kupolájában rendezett ünnepélyes eseményen a hagyományos zöld öltözékben, karddal a kezében, s beszédét sem volt hajlandó előzetesen elolvastatni a testülettel, hanem rögtönözni akart.
Legutolsó műve tavaly jelent meg, Szentimentális regény címmel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok