Fotó: Facebook/Neagu Djuvara
Életének 102. évében elhunyt csütörtökön Neagu Djuvara bojár családból származó jogász, diplomata, történész, filozófus és regényíró, akit a román történetírás fenegyerekének is neveztek.
2018. január 25., 16:102018. január 25., 16:10
2018. január 25., 16:422018. január 25., 16:42
Legtöbb írásában Románia és a román nép történetét taglalta, történetfilozófiai szempontból közelítette meg a történetírás objektivitásának kérdését. Djuvara 1916-ban született Bukarestben, tanulmányait többek közt a párizsi Sorbonne-on végezte.
Három emberöltőnyi történészi munka állt mögötte, ugyanakkor izgalmas eseményekben bővelkedő élete regénybe illő volt. Harcolt a második világháborúban, melynek végén diplomáciai futárként Stockholmba küldték – ezzel kezdődött évtizedekig tartó militáns emigrációja, a Szabad Európa Rádió újságírójaként. Hosszú évtizedekig Franciaországban és Nigerben élt, 1990-ben tért vissza Romániába. Számos kötet szerzője.
2010-ben jelent meg magyarul a Koinónia Kiadó gondozásában, Horváth Andor fordításában.
„Az ember közvetlenül érintett. Lehetetlenné válik számára, hogy pusztán elbeszéljen valamit, nagy a kísértés, hogy ítélkezzék is. A történész szenvedélye – feltámasztani és magyarázni a múltat – összefonódik a hazája életében részt vállaló, az ország jövőjéért aggódó politikai átéléssel. Nézzék tehát el nekem, ha sorsdöntő pillanatok kapcsán, amikor választani lehetett két út között, nem fogom tudni megállni, hogy túllépjem az elbeszélést, és értékítéletnek is hangot adjak (mivel úgy fogom érezni, hogy saját magam vagyok a döntés előtt álló személy helyzetében” – olvasható Djuvara tollából a kötet fülszövegében.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
szóljon hozzá!