Fotó: anziksz.ro
Életének 63. évében elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, Szatmárnémeti díszpolgára, aki több mint 500 hangversenyen és szólóesten vett részt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Izraelben, Kínában és Tajvanban, de legdrágábbnak és legértékesebbnek mégis itthoni közönségét tartotta, amely mindig szeretettel fogadta és visszavárta Szatmár megyébe.
2019. július 22., 16:542019. július 22., 16:54
2019. július 22., 16:582019. július 22., 16:58
Elhunyt Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti Dinu Lipatti Állami Filharmónia igazgatója, a város díszpolgára. A művész hétfőn halt meg, 62 éves korában – írta a Szatmár.ro. Fátyol Rudolf több mint 500 hangversenyen és szólóesten vett részt Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Izraelben, Kínában és Tajvanban, de legdrágábbnak és legértékesebbnek mégis itthoni közönségét tartotta, amely mindig szeretettel fogadta és visszavárta Szatmár megyébe.
Köszönjük neki áldozatos munkáját a szatmári kultúráért, a Dinu Lipatti Filharmónia zenekarának örökös támogatásáért” – közölte a szatmárnémeti polgármesteri hivatal.
A Szatmár Megyei Tanács nekrológjában az olvasható, hogy Fátyol Rudolf egész életét a művészetnek szentelte, ezzel jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Szatmár megye nevét országosan és külföldön is számos helyen ismertté tegye.
Egyetemi oklevelét a Kolozsváron található Gheorghe Dima Zeneakadémián szerezte meg 1984-ben, mestere Ruha István volt. 1985-ben a szatmárnémeti székhelyű Dinu Lipatti Filharmónia szólistája lett belőle. 1990-ben az intézmény igazgatójává, valamint 2000. január 1-én főigazgatójává is megválasztották. Fátyol Rudolf Európa számos országában koncertezett, mesterkurzusokat tartott több külföldi egyetemen, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián és a Debreceni Egyetemen is dolgozott oktatóként.
2000-ben megkapta a Szent-Györgyi Albert-díjat. 2003-ban megszerezte a művészetek doktora címet, valamint ugyanebben az évben Szatmárnémeti díszpolgári oklevelét is átvehette. 2006-ban az „év művésze” elismeréssel jutalmazta a Romániai Zenekritikusok Szövetsége, 2007-ben kitüntették a Bartók Béla-emlékdíjjal is. Munkásságáért 2009-ben hetedikként megkapta az Identitas Alapítvány díját is. 2009-ben a Román Kulturális Intézet, valamint a Román Akadémia beválasztotta az ország 150 legismertebb személyisége közé, ezzel bekerült a Cartea elitelor című kötetbe, amelyben olyan személyiségekről van szó, akik Európa-szerte öregbítik Románia hírnevét és pályájuk során elismerésre tettek szert. 2011-ben Nagykároly is díszpolgárává választotta a hegedűművészt.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!