Dukrét Géza szívén viselte az épített örökség sorsát
Fotó: Horváth László
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke – közölte kedden az RMDSZ Bihar megyei szervezete.
2025. január 28., 21:272025. január 28., 21:27
2025. január 28., 21:282025. január 28., 21:28
„Szívén viselte nemcsak az épített örökség sorsát vagy a magyar kultúrát, hanem a magyarság ügyét is, ezért vállalt aktív szerepet a Bihar megyei RMDSZ-ben megyei választmányi tagként, továbbá a Megyei Értéktár Bizottság elnökeként és a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagjaként” – írta Facebook-oldalán a szervezet.
Dukrét Géza 1942. szeptember 17-én született Nagyváradon. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán szerzett oklevelet. 1965-től földrajz-biológia tanárként dolgozott a Bihar megyei Sitéren, ahol több évig iskolaigazgató is volt. 1988 és 2000 között Nagyváradon oktatott, innen vonult nyugdíjba – ismertette az MTI.
1993-ban alapította meg a későbbi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot, amelynek elnöke is volt. Évente megszervezte a Partiumi Honismereti Találkozót, valamint a Partiumi Honismereti Konferenciát. Tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak és az Erdélyi Múzeum Egyesületnek.
1997-ben a Partiumi füzetek helytörténeti könyvsorozatot, melynek szerkesztője is volt. Számos könyve jelent meg helytörténeti, műemlékvédelmi és honismereti témában, és többtucatnyi munkának volt a társszerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!