Dukrét Géza szívén viselte az épített örökség sorsát
Fotó: Horváth László
Életének 83. évében elhunyt Dukrét Géza partiumi magyar helytörténész, műemlékvédő, a nagyváradi és a Bihar megyei közélet jeles személyisége, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság volt elnöke – közölte kedden az RMDSZ Bihar megyei szervezete.
2025. január 28., 21:272025. január 28., 21:27
2025. január 28., 21:282025. január 28., 21:28
„Szívén viselte nemcsak az épített örökség sorsát vagy a magyar kultúrát, hanem a magyarság ügyét is, ezért vállalt aktív szerepet a Bihar megyei RMDSZ-ben megyei választmányi tagként, továbbá a Megyei Értéktár Bizottság elnökeként és a Varadinum Kulturális Alapítvány kuratóriumi tagjaként” – írta Facebook-oldalán a szervezet.
Dukrét Géza 1942. szeptember 17-én született Nagyváradon. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem földrajz-biológia szakán szerzett oklevelet. 1965-től földrajz-biológia tanárként dolgozott a Bihar megyei Sitéren, ahol több évig iskolaigazgató is volt. 1988 és 2000 között Nagyváradon oktatott, innen vonult nyugdíjba – ismertette az MTI.
1993-ban alapította meg a későbbi Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaságot, amelynek elnöke is volt. Évente megszervezte a Partiumi Honismereti Találkozót, valamint a Partiumi Honismereti Konferenciát. Tagja volt a Kriza János Néprajzi Társaságnak, a Magyar Néprajzi Társaságnak és az Erdélyi Múzeum Egyesületnek.
1997-ben a Partiumi füzetek helytörténeti könyvsorozatot, melynek szerkesztője is volt. Számos könyve jelent meg helytörténeti, műemlékvédelmi és honismereti témában, és többtucatnyi munkának volt a társszerzője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!