Dobos Imre életét és több mint ötvenéves alkotói pályafutását mutatja be a kötet
Életinterjú-kötetet mutatnak be Dobos Imre színművészről kedden 17 órától a nagyváradi Szigligeti Színház előcsarnokában.
2022. január 17., 22:012022. január 17., 22:01
A Cézárok, bohócok, emberek című kiadvány szerzője lapunk munkatársa, Molnár Judit. A bemutatón jelen lesz Dobos Imre, Molnár Judit, valamint az Ábel Kiadó Prospero-sorozatának szerkesztője, Demény Péter.
Dobos Imre 1941. március 22-én született Marosvásárhelyen, itt végezte a középiskolát és a Színművészeti Főiskolát. 1966-tól 1988-ig a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház, 1988-tól a nagyváradi színtársulat tagja.
A magyar és a világirodalom nagy drámai szerepeinek egész sorát játszotta. Emlékezetes alakításokat nyújtott többek között Bönge (Szabó Magda: Az a szép fényes nap), Angyal mester (Zilahy Lajos: Zenebohócok), Tiborc (Katona József: Bánk bán), Lajos bácsi (Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül), Niccolo (Matei Vișniec: Bohóc keresteti), az idős Oedipus (Szophoklész: Oedipus király) és Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva) szerepében.
2005-ben Nívódíjat és Kovács György-díjat kapott, 2006-ban pedig Kiválósági Díjjal tüntette ki a nagyváradi önkormányzat. 2016-ban, pályakezdésének 50. évfordulója alkalmából a Szigligeti Színház Szigligeti-gyűrűt adományozott neki, majd 2020-ban a színház Életműdíját is megkapta.
Tavaly októberben tüntette ki a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata Színházművészeti Díjjal. „Az idők során a sokszínűség hitvallásommá is vált: egyik nagy elődöm szerint a legfontosabb önmagunk megismerése.
Egyébként azt hiszem, hogy minden színész azt szeretné, hogy minél változatosabb legyen a palettája, hogy mindig más karakterrel azonosuljon, hiszen csak így lehet teljes az alkotói pálya” – mondta korábban a Krónikának adott interjúban a színművész.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!