Két bemutatóra készül a Csíki Játékszín társulata: Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marci című művét Örkény István adaptációjában most pénteken, egy cseh mesegyűjtő és a Grimm testvérek meséi alapján Budaházi Attila által írt A három arany hajszál című mesejátékot pedig május 5-én láthatja először a csíkszeredai közönség.
2015. április 21., 19:522015. április 21., 19:52
A társadalom perifériáján élő emberek világát bemutató előadások jellemzik a Csíki Játékszín 2014/2015-ös évadját, amely Kosztolányi Dezső Édes Anna színpadi adaptációjának bemutatásával kezdődött, majd Gorkij Éjjeli menedékhelyét tekinthették meg az érdeklődők.
A soron következő premier is a világ alulnézetből való megmutatására tesz kísérletet. A színház igazgatója és az előadás rendezője, Parászka Miklós évek óta fontolgatja ennek a darabnak a műsorra tűzését.
Tersánszky Józsi Jenő két évtizeden keresztül – 1921 és 1941 között – jelentette meg a Kakuk Marci kisregényeket A medál című írásával együtt (amely a színpadi változat alapjául szolgált) a Nyugatban. Örkény István a hatvanas évek elején készített ezekből a történetfüzérekből színpadi adaptációt. Az előadás alkotói úgy vélik, a Kakuk Marci bemutatásával egy olyan szerzőre terelik a figyelmet, aki sokkal nagyobb figyelmet érdemel.
Tersánszky Józsi Jenő, a Nyugat egyik felfedezettje és kedvence hatalmas életművet hagyott hátra, rajongói közé tartozott például Móricz Zsigmond is. Kakuk Marci, ez a népmesei és mégis nagyon reális figura először egy novella mellékszereplőjeként bukkant fel, majd mesélő, kalandokat átélő főszereplővé vált. Ő az, aki mindig megtalálja, a legreménytelenebb helyzetben is a helyes, reménykeltő irányt, a kiutat. A Kakuk Marci-jelenség kulcsa: túlélni mindenáron és megőrizni az emberséget.
„A Tersánszky-mű alapján készült Örkény-adaptációt Budaházi Attilával fazoníroztuk a mi látásmódunknak megfelelően. Ezt követően a próbák során még tovább alakult a szöveg, és az vezetett bennünket, hogy a szerző alapeszméjéhez és világához minél közelebb jussunk. Örkény a cím alá azt írta, »történik bármikor«. Mi a mai környezetünkben kerestük meg a figurákat” – magyarázta a rendező, Parászka Miklós. A produkció Boldizsár Szabolcs zenei közreműködésével valósul meg.
A három arany hajszál című, májusi bemutatót Karel Jaromír Erben és a Grimm testvérek meséi alapján írta és rendezi Budaházi Attila az idei évad nagyszínpadi mesejátékaként. A mesebérletesek május és június folyamán láthatják a produkciót nemcsak Csíkszeredában, hanem Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is.
„Három arany hajszálat kell a főhősnek elhoznia, a Nap három arany hajszálát. Ebből következik, hogy ezek nyilván lángnyelvek, ez a szereplő a tüzet hozza el az embereknek, ami annyira hasonlít a Prométheusz-történethez, hogy a görög mitológiából is merítettünk hozzá, főleg a látványvilágában, és ebből szeretnénk összeszőni egy tanulságos mesét” – mondta el Budaházi Attila. A produkció látványvilágát Kelemen Kata díszlet- és jelmeztervező álmodta meg.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
szóljon hozzá!