Szabó Csaba újságíró, az egyesület vezetője, a kezdeményezés ötletgazdája még a küldőkönyvtár megnyitása előtt a Krónika kérdésére elmondta, ezeket a műveket olyan olvasóknak küldik el, akik érdeklődnek a román–magyar megbékélés iránt. A könyv az olvasónál marad magyar könyvjelzőként a román polcokon, az egyesület cserében elvárja, hogy a román olvasók 20 soros recenziót küldjenek a műről a www.corbiialbi.ro portál Kalamáris (Călimara) irodalmi rovatába.

„Miért rejtegették eddig Karinthyt?”

Szabó Csaba úgy fogalmazott, a mai világban sokat számít, hogy valaki ajándékot ad, és nem kér semmit érte. „A román olvasók egzotikumnak, üdének találják a magyar irodalmat, rácsodálkoznak, rengeteg mindent fedeznek fel benne, és minket ez kellemes melegséggel tölt el.

Még az ukrajnai Csernyivciből is érkezett írás A kőszívű ember fiairól, Craiováról pedig olyan üzenetet kaptunk egy színházkritikustól, hogy miért rejtegettük eddig Karinthyt, hiszen a románok nem tudnak róla” – ecsetelte az ötletgazda.

Azt is kifejtette, Kosztolányit is kedvelik a román olvasók, és nagy kedvenc Az arany ember című Jókai-regény, a nők körében Szabó Magda és Füst Milán művei népszerűek. Az ötletgazda azt is kiemelte, érdekesség, hogy a román olvasók nagy része történelmi témájú könyveket szeretne olvasni, Makkai Sándor Ördögszekér című könyvét imádják például, de olvassák Varró János Ki csatát nyer, koronát nyer című regényét is, és többet akarnak tudni például az erdélyi fejedelmekről is.

Az Ábelből tudtak meg „mindent” a székelyekről

Szabó Csaba úgy fogalmazott, a Fehér Holló portál működése révén kiderült, igenis vannak olyan románok Erdélyben, akik imádják a magyar irodalmat. Példaként hozta fel a máramarosi Horia Picut, aki nagy hódolója a magyar műveknek.

– sorolta Szabó Csaba. Azt is lényegesnek tartja, hogy sok magyar szakember csodálkozik rá a könyvtárra, többen jelezték, nem tudták például, hogy a Bánk bánnak vagy Rejtő Jenő könyveinek létezik román fordítása.

Az egyesület felajánlásokból szerzi a kiadványokat, a polcokat úgymond bérbe adják, amelyeket külföldi intézmények és helyi érdeklődők fogadhatnak örökbe. Szabó Csaba kitért arra is, hogy mivel 2018 centenáriumi év, fontos szerepet szánnak a könyvtárnak a román–magyar megbékélésre összpontosítva: havonta meghívnak egy román előadót, Ploieşti-ről, Craiováról, Sloboziából, Iaşi-ból érkezők fognak értekezni a magyar irodalomról.

A fordítókat is reflektorfénybe állítjuk a kezdeményezéssel, hiszen sok remek műfordítóról nem tud a közvélemény” – mondta az ötletgazda.

Költészetet és kortárs prózát is igényelnek az olvasók

A szombati eseményre meghívták H. Szabó Gyulát, a Kriterion könyvkiadó igazgatóját, aki a kiadó és a román–magyar keresztfordítások kapcsolatáról beszélt. Mint Szabó Csaba ecsetelte, a Kriterion átadja román–magyar könyvtárát az egyesületnek, így végre egy helyen összpontosulnak az effajta kötetek.

Az olvasók a magyar költészet iránt is érdeklődnek, ugyanakkor Szabó Csabáék a kortárs irodalmat is szeretnék megismertetni a román közönséggel: például az erdélyi származású Dragomán György, Bartis Attila vagy Esterházy Péter műveit, amelyek szintén megvannak a könyvtárban – Esterházy Egy nő című művét recenzálták is már román olvasók.

Szabó Csaba kifejtette, a román közönséget a portál olvasói alkotják, de jó viszonyt ápolnak román líceumok tanáraival, akik diákokat toboroznak. Hozzátette, komoly munka felkutatni azt is, hogy mely magyar művek vannak lefordítva románra, hiszen nincsen erről teljes kimutatás. Arra is kitért, a szervezetet 2014 őszén indították, hiszen egyértelmű volt, hogy az érdeklődő románságnak szüksége van információkra a magyarokról, ők pedig örömmel vállalják a feladatot, és sokat dolgoznak azon, hogy közelítsék egymáshoz a két kultúrát.