Ez máris olyasvalami, ami irodalmi szövegek esetében nem magától értetődő: sok olyan író, költő van, aki nem köti saját szövegeit beazonosítható, megnevezett helyekhez.

Bodor Ádámtól épp ezért kellett A börtön szaga című beszélgetőkönyvből részletet választani, mert a regényeiben, novelláiban nincsenek kolozsvári helyszínek. A másik szempont már menet közben, némi mérlegelés után alakult ki:

– Daray Erzsébet: Engem leginkább Bartos-Elekes Zsombornak Kolozsvár régi térképeiről szóló tanulmánya inspirált. Rádöbbentem, hogy a térképészek (a régiek kiváltképpen) valójában mesteri rajzolók, bizonyos értelemben képzőművészek. Precíz előírásokat követve a valóságot, ha úgy tetszik, az igazságot közvetítik számunkra. Ez művészet.

Az utóbbi időben több olyan jelentős mű született, ami megidézi Kolozsvárt. Elkezdett érdekelni, hogy kik és hogyan írnak a városról. Tudtam, hogy Balázs Imre József személyében olyan szerkesztőtársam lesz, aki megbízhatóan egészíti ki kedvenc szerzőim sorát olyanokkal, akik a kortárs magyar irodalmi életben megkerülhetetlenek.

– Kolozsvárt megannyi szempontból meg lehet közelíteni egy irodalmi szövegeket tartalmazó kötetben, született már kötet például a város ihlette versekből is, és a régebbi irodalmi szövegeket is gyűjtötték már össze egy könyvbe. Mennyiben hiánypótló, miben nyújt újat az olvasónak a most megjelent irodalmi kalauz, a kortárs irodalmi szövegeken keresztül történő megközelítés?

– B. I. J.: Természetesen átlapoztam a válogatás során a már megjelent Kolozsvár-könyveket és tematikus folyóiratszámokat. Izgalmasnak találtam, ahogy

Az irodalom egyre inkább belakja azokat a tereket is, amelyekhez korábban kevesebb kulturális jelentés kapcsolódott, ez mindenképp újdonság a könyvben. De ha valaki a Mátyás-szobrot, Farkas utcát, Jókai utcát keresi a könyvben, azokat is meg fogja találni.

– D. E.: A könyvben van egy játék: a térképek nézegetésétől eljutunk a szövegekig, illetve a szövegek olvasása a térképek tanulmányozására késztet.

Olyan írók, költők, akik földrajzilag és talán más értelemben is távol vannak egymástól, mintha sajátos közösséget alkotnának.

– Többek közt Kolozsváron született, de már nem itt élő vagy csak ideiglenesen a városban élő szerzők – Bodor Ádám, Szabó T. Anna, Tompa Andrea, Vida Gábor – szövegeit is tartalmazza a kötet. Szerkesztőként hogyan látjátok, mennyiben rajzolódik ki egy valamikori, ma már inkább emlékekben élő vagy irodalmi szövegekbe átörökített Kolozsvár-kép, és mennyiben rajzol képet a mai város lüktetéséről?

– B. I. J.:

Sokan mesélnek régi történeteket a könyvben, de a hangnem és a nyelv ezekben a szövegekben is olyan, ami megnyitja a múltat, nem elzárja a mai fiatal olvasó elől. A köznapisággal való barátságos viszony és a megélt tapasztalatok ebben segítenek. Vannak a könyvben olyan szerzők, akik felnőttként költöztek időlegesen Kolozsvárra – például Szálinger Balázs vagy Cserna-Szabó András. Szövegeiken átsüt a személyes tapasztalat. Ahogy a Térey Jánosén is, akinek a Káli holtak című regényének egy kulcsepizódja játszódik Kolozsváron, és elmesélte egyszer nekem, ahogy dokumentálódott ehhez a regényrészhez. Ő az a szerző a harminc közül, aki sajnos már nem érhette meg a könyv megjelenését.

– D. E.: A szövegekben egyértelműen jelen van a mai városnak a hangulata, illetve a múltból mindaz, ami fontos, ami nem feledhető, ami feldolgozásra vár. Mindemellett sok szerzőt foglalkoztat a változás, az átmenet egyik berendezkedésből a másikba, saját maguk megváltozott viszonya a várossal, és

Egyébként az illusztrációkat a könyv egyik legfőbb erősségének tartom. Bartos-Elekes Zsombor alapos, precíz munkát végzett a térképek válogatásakor, jó érzékkel feleltette meg a tájékozódást egyformán segítő szöveget és térképrészleteket.

– A magyarországi kiadónál megjelent kiadvány mennyiben szól (egykori) kolozsváriaknak, a várost jól ismerőknek, illetve felkeltheti az élő város iránti érdeklődését azoknak is, akiknek nincsen személyes kötődésük a városhoz?

– B. I. J.: A magyarországi kiadónál való megjelenéstől remélem azt, hogy a könyv nemcsak Kolozsvárra, hanem a Kolozsvártól távolabb eső helyekre is eljut. Biztató jel, hogy a kötet a pesti bemutató időpontjában már beszerezhető volt Kolozsváron.

Kolozsvár jelen van a mentális térképeinken, az antológia nem tesz mást, mint hogy kivetíti, megfoghatóvá teszi ezt.

– D. E.: A könyv szerzői között sok a sikeres, magyar nyelvterületen, sőt külföldön is ismert író, költő. Kolozsvárhoz való kapcsolódásuk kihangsúlyozása jót tesz a város imázsának. Idén másoddiplomázom a földrajz kar turizmusföldrajz szakán. Úgy érzem, ez a könyv akár alternatív útikalauzként is felfogható. Egyre több turista igényli, hogy egy-egy városlátogatás során bővüljenek az úti céllal kapcsolatos ismeretei. Élményekre vágynak, amelyek az utazás után is megőrződnek számukra. A Kolozsváros könyv ilyen élményt nyújt: maradandót.