Blos-Jáni Melinda, Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet az erdélyi magyar filmezésről, mozizásról.
2021. június 05., 15:242021. június 05., 15:24
2021. június 05., 16:002021. június 05., 16:00
Az Iskola Alapítvány és a Filmtett kiadásában megjelent tanulmánykötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy”.
A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be pénteken a Bánffy-palota emeleti termében, annak néhány szerzője – Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd – válaszolt Gergely Zsuzsa rádiós újságíró kérdéseire.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sok írás született erről, a filmgyár utolsó évei homályba vesznek, nem tudni, pontosan hány film született és mi lett ezek sorsa. Kutatóként ezzel a „hálátlan” témával kezdett el foglalkozni, a korabeli sajtó alapján felkutatni, hogy pontosan mi is történt 1917–1918-ban.
Miért van az, hogy Janovics Jenő 40 filmet említ listáján, miközben a kutatók 60–70 alkotásról beszélnek? Ennek az is oka lehetett, derült ki, hogy sokszor munkacímen forgott egy-egy film, melyet a bemutató előtt megváltoztattak.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A kötet másik szerzője, Blos-Jáni Melinda elmondta, a II. világháború előtti, illetve a marosvásárhelyi mozizás történetét járta körbe egy-egy tanulmányban, elsősorban az amatőr filmesek szemszögéből. Ugyanis véleménye szerint
Rámutatott, a II. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia nagy érdeklődést mutatott a film iránt, játszani akart benne, kipróbálni, akárcsak a repülést. Szintén érdekes időszak a szocialista korszak is, amikor a filmet populáris termékként próbálták eladni, és minden falusi kultúrotthonban volt egy-egy vetítőgép. A fotó-filmkör ugyanúgy része volt a vidéki művelődési életnek, mint a néptánccsoport.
„Kicsit infantilizálódott a film, nagyon bátor dolgokat kevesen vállaltak be, kevesen mentek szembe az uralkodó ideológiával” – jelentette ki a kutató. Mint mondta, bár a filmeseket nem sújtotta annyira a cenzúra, mint a sajtót, fesztiválokon akadt film, ami botrányt keltett. A felszerelés beszerzése nem volt akadály, sokkal inkább az okozott gondot, hogy nem volt ahol előhívni a filmet, tette hozzá.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Ferenczi Szilárd az abban az időszakban tevékenykedő magyar alkotókat „gyűjtötte össze” a filmtörténeti művek, stáblisták, „gyanús nevek” alapján, ami nem kis feladat volt.
A kötet Kolozsvár mellett más városokra is kiterjed, mondta Jakab-Benke Nándor, filmes helyszínként Arad, Nagyvárad is megjelenik benne, és ehhez helyben kellett megtalálni a téma ismerőit, így a szerzőgárda is változatos.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
szóljon hozzá!