Egyetlen kötetben az erdélyi magyar filmezés, mozizás története

Blos-Jáni Melinda,  Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón •  Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Blos-Jáni Melinda, Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet az erdélyi magyar filmezésről, mozizásról.

Pap Melinda

2021. június 05., 15:242021. június 05., 15:24

2021. június 05., 16:002021. június 05., 16:00

Az Iskola Alapítvány és a Filmtett kiadásában megjelent tanulmánykötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy”.

A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be pénteken a Bánffy-palota emeleti termében, annak néhány szerzője – Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd – válaszolt Gergely Zsuzsa rádiós újságíró kérdéseire.

Zágoni Bálint rámutatott: ha az erdélyi magyar filmgyártás történetéről beszélünk, egyértelműen a kolozsvári filmstúdió története van a legjobban dokumentálva.

Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sok írás született erről, a filmgyár utolsó évei homályba vesznek, nem tudni, pontosan hány film született és mi lett ezek sorsa. Kutatóként ezzel a „hálátlan” témával kezdett el foglalkozni, a korabeli sajtó alapján felkutatni, hogy pontosan mi is történt 1917–1918-ban.

Miért van az, hogy Janovics Jenő 40 filmet említ listáján, miközben a kutatók 60–70 alkotásról beszélnek? Ennek az is oka lehetett, derült ki, hogy sokszor munkacímen forgott egy-egy film, melyet a bemutató előtt megváltoztattak.

•  Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

A kötet másik szerzője, Blos-Jáni Melinda elmondta, a II. világháború előtti, illetve a marosvásárhelyi mozizás történetét járta körbe egy-egy tanulmányban, elsősorban az amatőr filmesek szemszögéből. Ugyanis véleménye szerint

a filmtörténet nem csak a moziknak gyártott nagyjátékfilmekre vonatkozik, hanem mindenre, ami film, ami filmszalagon van.

Rámutatott, a II. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia nagy érdeklődést mutatott a film iránt, játszani akart benne, kipróbálni, akárcsak a repülést. Szintén érdekes időszak a szocialista korszak is, amikor a filmet populáris termékként próbálták eladni, és minden falusi kultúrotthonban volt egy-egy vetítőgép. A fotó-filmkör ugyanúgy része volt a vidéki művelődési életnek, mint a néptánccsoport.

A kutató úgy vélte, az amatőr filmesek munkáiban a privát és a nyilvános közötti tér van megjelenítve, és bár ezekben is van játék, a keretek között maradnak.

„Kicsit infantilizálódott a film, nagyon bátor dolgokat kevesen vállaltak be, kevesen mentek szembe az uralkodó ideológiával” – jelentette ki a kutató. Mint mondta, bár a filmeseket nem sújtotta annyira a cenzúra, mint a sajtót, fesztiválokon akadt film, ami botrányt keltett. A felszerelés beszerzése nem volt akadály, sokkal inkább az okozott gondot, hogy nem volt ahol előhívni a filmet, tette hozzá.

•  Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Ferenczi Szilárd az abban az időszakban tevékenykedő magyar alkotókat „gyűjtötte össze” a filmtörténeti művek, stáblisták, „gyanús nevek” alapján, ami nem kis feladat volt.

A kiadványnak a jövőben új fejezetei várhatók, hiszen mint elhangzott, az erdélyi magyar filmezésnek nemcsak múltja, hanem jelene is van.

A kötet Kolozsvár mellett más városokra is kiterjed, mondta Jakab-Benke Nándor, filmes helyszínként Arad, Nagyvárad is megjelenik benne, és ehhez helyben kellett megtalálni a téma ismerőit, így a szerzőgárda is változatos.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.

Színház, kosárlabda, autóverseny – Damokos Csaba designer plakátjaiból nyílik kiállítás
2025. július 18., péntek

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját

A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

A Magyar Rendőrség is körözi a mezőméhesi gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját
2025. július 16., szerda

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata

Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Tusványos előrendezvénye: a nagyváradi festészet meghatározó alakjának állít emléket az EMŰK tárlata
2025. július 15., kedd

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten

Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.

Erdélyi dokumentumfilmek versenyeznek idén a 25. Filmtettfeszten
2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás