Blos-Jáni Melinda, Jakab-Benke Nándor, Gergely Zsuzsa, Zágoni Bálint és Ferenczi Szilárd a Bánffy-palotában tartott könyvbemutatón
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A mozisátortól a tévétoronyig. Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből címmel jelent meg tanulmánykötet az erdélyi magyar filmezésről, mozizásról.
2021. június 05., 15:242021. június 05., 15:24
2021. június 05., 16:002021. június 05., 16:00
Az Iskola Alapítvány és a Filmtett kiadásában megjelent tanulmánykötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy”.
A kötetet a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten mutatták be pénteken a Bánffy-palota emeleti termében, annak néhány szerzője – Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd – válaszolt Gergely Zsuzsa rádiós újságíró kérdéseire.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedekben sok írás született erről, a filmgyár utolsó évei homályba vesznek, nem tudni, pontosan hány film született és mi lett ezek sorsa. Kutatóként ezzel a „hálátlan” témával kezdett el foglalkozni, a korabeli sajtó alapján felkutatni, hogy pontosan mi is történt 1917–1918-ban.
Miért van az, hogy Janovics Jenő 40 filmet említ listáján, miközben a kutatók 60–70 alkotásról beszélnek? Ennek az is oka lehetett, derült ki, hogy sokszor munkacímen forgott egy-egy film, melyet a bemutató előtt megváltoztattak.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
A kötet másik szerzője, Blos-Jáni Melinda elmondta, a II. világháború előtti, illetve a marosvásárhelyi mozizás történetét járta körbe egy-egy tanulmányban, elsősorban az amatőr filmesek szemszögéből. Ugyanis véleménye szerint
Rámutatott, a II. világháború előtti erdélyi magyar arisztokrácia nagy érdeklődést mutatott a film iránt, játszani akart benne, kipróbálni, akárcsak a repülést. Szintén érdekes időszak a szocialista korszak is, amikor a filmet populáris termékként próbálták eladni, és minden falusi kultúrotthonban volt egy-egy vetítőgép. A fotó-filmkör ugyanúgy része volt a vidéki művelődési életnek, mint a néptánccsoport.
„Kicsit infantilizálódott a film, nagyon bátor dolgokat kevesen vállaltak be, kevesen mentek szembe az uralkodó ideológiával” – jelentette ki a kutató. Mint mondta, bár a filmeseket nem sújtotta annyira a cenzúra, mint a sajtót, fesztiválokon akadt film, ami botrányt keltett. A felszerelés beszerzése nem volt akadály, sokkal inkább az okozott gondot, hogy nem volt ahol előhívni a filmet, tette hozzá.
Fotó: Facebook/Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
Ferenczi Szilárd az abban az időszakban tevékenykedő magyar alkotókat „gyűjtötte össze” a filmtörténeti művek, stáblisták, „gyanús nevek” alapján, ami nem kis feladat volt.
A kötet Kolozsvár mellett más városokra is kiterjed, mondta Jakab-Benke Nándor, filmes helyszínként Arad, Nagyvárad is megjelenik benne, és ehhez helyben kellett megtalálni a téma ismerőit, így a szerzőgárda is változatos.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.
Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!