Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A jól ismert fametszetek, portrék és tájképek mellett Gy. Szabó Béla néhány munkaeszköze is megtekinthető a kolozsvári tárlaton. Kiderül, az erdélyi fametszés megújítójaként és legjelentősebb 20. századi képviselőjeként ismert művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
2017. augusztus 07., 11:132017. augusztus 07., 11:13
Ferenczy Miklós lelkipásztornak köszönhetjük, hogy Erdély egyik legjelentősebb művészének, Gy. Szabó Bélának a hagyatéka gondosan van ápolva, és időnként a nagy nyilvánosság elé kerül. Mivel a Szépművészeti Múzeumban jelenleg egy európai gondolkodású kultúrember tölti be az igazgatói teendőket, az ő és a hagyaték gondozójának találkozásából eseményszámba menő dolog sült ki.
és több mint száz darabot mutat be, közöttük a művész munkaeszközeit is. A tárlat kurátora Bordás Beáta művészettörténész, akinek – saját bevallása szerint – ez az első olyan nagyszabású kiállítása, ahol egyedül bábáskodott a kiállított műalkotások felett.
Az 1905. augusztus 26-án Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként született
ám ahogyan a mostani kiállításból is kiderül, a művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Hat évtizedes munkássága alatt – ahogyan a múzeum által közreadott igen hasznos katalógusból kiderül – a művész mintegy 1400 fametszet mellett körülbelül 15 000 szén- és tusrajzot, közel 200 olajképet és csaknem 2000 pasztellt készített.
A mostani kiállításon a nagyközönség először láthatja például a groteszk, szimbólumokban gazdag, zaklatott hatású Látomásos önarckép című fametszetét, valamint életében soha be nem mutatott olajfestményeit.
A jelen tárlat érdekessége a művész munkaeszközeinek kiállítása. A látogatókat minden bizonnyal lenyűgözi egyebek mellett a metszéshez használt fa – vagyis a negatív –, amelyen hihetetlen aprólékossággal van kidolgozva a papírra kerülő alkotás.
Szinte felfoghatatlan türelmet és tehetséget igényel ennek kimetszése, melyek segítségével Gy. Szabó Béla többek között albumokat készített (Liber Miserorum, Liber Vagabundi), és könyveket illusztrált (Dante: La Divina Commedia).
Csodálatra méltó, hogy a művész viszonylag egyszerű szerszámokkal milyen nagyszerű alkotásokat hozott létre.
hiszen Gy. Szabó egészen fiatal vonásaitól idős arcáig periodikusan megörökítette önmagát az utókor számára.
És ezt nem valami önző gondolattól vezérelve, hiszen ugyanolyan művészi alkotásokat jelentenek, mint barangolásai során Olaszországban, Belgiumban, Mexikóban, Kínában, Bulgáriában vagy a Balaton vidékén készült művei. A négylábú, zsebre vágható apró székecske pedig, amelytől utazásai során Gy. Szabó sosem vált meg, a jelen kiállítás egyik kuriózuma.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Művészi halhatatlanságát hangsúlyozta a megnyitón a múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács, aki szerint
Az igazgató nem véletlenül hívta fel a jelenlevők figyelmét arra, hogy jól nézzék meg az alkotások alatt szereplő dátumokat is, hiszen az 1985. november 30-án, nyolcvanéves korában Kolozsváron elhunyt művész egyes alkotásaival jócskán megelőzte korát.
A Szépművészeti Múzeumban nyílt Gy. Szabó Béla gyűjteményes kiállítás szeptember 3-áig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!