Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
A jól ismert fametszetek, portrék és tájképek mellett Gy. Szabó Béla néhány munkaeszköze is megtekinthető a kolozsvári tárlaton. Kiderül, az erdélyi fametszés megújítójaként és legjelentősebb 20. századi képviselőjeként ismert művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
2017. augusztus 07., 11:132017. augusztus 07., 11:13
Ferenczy Miklós lelkipásztornak köszönhetjük, hogy Erdély egyik legjelentősebb művészének, Gy. Szabó Bélának a hagyatéka gondosan van ápolva, és időnként a nagy nyilvánosság elé kerül. Mivel a Szépművészeti Múzeumban jelenleg egy európai gondolkodású kultúrember tölti be az igazgatói teendőket, az ő és a hagyaték gondozójának találkozásából eseményszámba menő dolog sült ki.
és több mint száz darabot mutat be, közöttük a művész munkaeszközeit is. A tárlat kurátora Bordás Beáta művészettörténész, akinek – saját bevallása szerint – ez az első olyan nagyszabású kiállítása, ahol egyedül bábáskodott a kiállított műalkotások felett.
Az 1905. augusztus 26-án Gyulafehérváron vasutas szülők gyermekeként született
ám ahogyan a mostani kiállításból is kiderül, a művész jelentőset alkotott más technikákkal is.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Hat évtizedes munkássága alatt – ahogyan a múzeum által közreadott igen hasznos katalógusból kiderül – a művész mintegy 1400 fametszet mellett körülbelül 15 000 szén- és tusrajzot, közel 200 olajképet és csaknem 2000 pasztellt készített.
A mostani kiállításon a nagyközönség először láthatja például a groteszk, szimbólumokban gazdag, zaklatott hatású Látomásos önarckép című fametszetét, valamint életében soha be nem mutatott olajfestményeit.
A jelen tárlat érdekessége a művész munkaeszközeinek kiállítása. A látogatókat minden bizonnyal lenyűgözi egyebek mellett a metszéshez használt fa – vagyis a negatív –, amelyen hihetetlen aprólékossággal van kidolgozva a papírra kerülő alkotás.
Szinte felfoghatatlan türelmet és tehetséget igényel ennek kimetszése, melyek segítségével Gy. Szabó Béla többek között albumokat készített (Liber Miserorum, Liber Vagabundi), és könyveket illusztrált (Dante: La Divina Commedia).
Csodálatra méltó, hogy a művész viszonylag egyszerű szerszámokkal milyen nagyszerű alkotásokat hozott létre.
hiszen Gy. Szabó egészen fiatal vonásaitól idős arcáig periodikusan megörökítette önmagát az utókor számára.
És ezt nem valami önző gondolattól vezérelve, hiszen ugyanolyan művészi alkotásokat jelentenek, mint barangolásai során Olaszországban, Belgiumban, Mexikóban, Kínában, Bulgáriában vagy a Balaton vidékén készült művei. A négylábú, zsebre vágható apró székecske pedig, amelytől utazásai során Gy. Szabó sosem vált meg, a jelen kiállítás egyik kuriózuma.
Fotó: Facebook/Muzeul de Arta Cluj Napoca
Művészi halhatatlanságát hangsúlyozta a megnyitón a múzeum igazgatója, Lucian Nastasă-Kovács, aki szerint
Az igazgató nem véletlenül hívta fel a jelenlevők figyelmét arra, hogy jól nézzék meg az alkotások alatt szereplő dátumokat is, hiszen az 1985. november 30-án, nyolcvanéves korában Kolozsváron elhunyt művész egyes alkotásaival jócskán megelőzte korát.
A Szépművészeti Múzeumban nyílt Gy. Szabó Béla gyűjteményes kiállítás szeptember 3-áig látogatható a Bánffy-palota emeleti termeiben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!