Fotó: Facebook/Staatsshausspiel Dresden
A Drezdai Állami Színházzal közösen mutatja be Bertolt Brecht és Paul Dessau Kurázsi mama és gyermekei című drámáját a Kolozsvári Állami Magyar Színház. A bemutatót pénteken kolozsvári sajtótájékoztatón hirdették meg az alkotók.
2019. november 15., 15:342019. november 15., 15:34
Armin Petras rendező elmondta: szeptemberben tartották az előadás drezdai bemutatóját. A rendező nagy kihívásnak tartotta ugyanazt a darabot, ugyanazt a rendezői koncepciót német és romániai magyar színészekkel is színre vinni. Számára a két előadás megrendezése a kultúrák találkozásáról szól. Mint megjegyezte, ezt az interkulturális jelleget hivatott jelezni az a tény is, hogy a kolozsvári előadás zenei betétei is német nyelvűek lesznek.
Amint Armin Petras felvázolta:
Hozzátette: a drezdai és a kolozsvári előadásban is a háborús feszültséget egy-egy húsztagú színészcsoport teremti meg, akik masíroznak, rohangálnak a színpadon. Közöttük bontakozik ki Kurázsi mama és gyermekei története.
A drezdai és a kolozsvári előadás egyedüli közös szereplője a Kattrint, Kurázsi mama néma lányát játszó Maria Tomoiaga román színésznő. Mint elmondta: már a drezdai előadáson óriási kihívás volt számára, hogy úgy kell két órán keresztül a színpadon lennie, hogy közben nem szólal meg. A kolozsvári előadáson újabb kihívás, hogy ott még az előadás magyar nyelvét sem érti.
A Kurázsi mamát játszó Laczó Júlia elmondta: olyan nőt jelenít meg a színpadon, aki soha nem tudja kimutatni a szeretetét, aki kevélységével nemcsak magának, hanem a gyermekeinek is árt.
A háborús nélkülözés hangulatát – amint Cinzia Fossati, az előadás jelmeztervezője elmondta – többek között azzal akarták megteremteni, hogy a színészek némelyikének hiányzik a nadrágja, az inge. A különböző korok katonaegyenruháinak a felhasználásával pedig kortalanná próbálták tenni a történetet.
A Kurázsi mama és gyermekei kedden, november 19-én tartandó kolozsvári bemutatója egyben az Európai Színházi Unió (UTE) kolozsvári fesztiváljának a nyitóelőadása lesz.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
szóljon hozzá!