Játékos ötletek triatlonja a nagyváradi könyvmaratonon

Firtos Edit és ifj. Kovács Levente a Projekt B 111 című, Ady látogatását egy jósnőnél bemutató darabban •  Fotó: Fried Noémi Lujza/Várad

Firtos Edit és ifj. Kovács Levente a Projekt B 111 című, Ady látogatását egy jósnőnél bemutató darabban

Fotó: Fried Noémi Lujza/Várad

Az igazi Ady, a korszakalkotó, az ellenfelek alaptalan vádaskodásai ellen ma is ragyogóan éles és telibe találó fegyverül szolgáló verseket alkotó költő került középpontba a Nagyváradi Könyvmaraton hétvégi zárórendezvényén.

Molnár Judit

2019. november 11., 12:042019. november 11., 12:04

2019. november 13., 09:422019. november 13., 09:42

Ha a mai napig értékeljük Pi­erre de Coubertinnek az ókori olimpiai játékok fel­élesztésekor elhangzott gondolatát, miszerint a versenyekkor nem a győzelem, hanem a részvétel számít, akkor ugyanez elmondható a 11. Nagyváradi Könyvmaraton záróakkordjául kitalált, háromszor három ismeretlent hordozó, Drámakihívás címen drámai ötletek versenyeztetését bemutató esemény kapcsán is. Bár a sport egészében és legapróbb részleteiben is nagyon távol áll tőlem, ám a sportszerűség, a fair play igazán közeliek, valószínűleg ezért ugrott be a triatlon sportfogalom. A háromszor három „ismeretlen”, a játékot felvállaló szerzők – Demény Péter, Lovassy Cseh Tamás és Bíró Árpád Levente – a szervezők által összeállított témakörök közül kisorsolták a nekik „járót”, majd ugyancsak sorshúzással a jelenetben játszó színészeket.

Huszonnégy óra állt rendelkezésükre a megíráshoz, majd kisorsolták a rendezőket is, akiknek szintén 24 óra alatt kellett színpadképessé varázsolniuk a szöveget.

Magyarán: ez a hármas játékötlet nem csupán újszerű és dicséretes, de a hajdani commedia dell’arte itáliai nagymestereinek is a becsületére válhatott volna.

Ismét győzött az esztétikum fölött a bulvárszellem?

Az eseményt közösen szervező Várad folyóirat, Holnap Kulturális Egyesület és a Szigligeti Színház képviselői, Péter I. Zoltán helytörténész részvételével, az Ady-legendáriumból vett témaköröket bocsátották sorsolásra. A témát körülíró munkacímek láttán máris elkezdtem háborogni, hiszen Demény Péternek Ady és Dénes Zsófia jegyességét, Lovassy Cseh Tamásnak Ady látogatását egy párizsi jósnőnél, Bíró Árpád Leventének pedig a Budapesti éjszakák Adyval a Három holló kocsmában témát dobta ki a szerencse. A sorsolásra bízott ismeretlen tényezők között az egyetlen biztos pont és egyben háborgásom kiváltója is Ady Endre volt, gondolván, hogy ismét győzött az esztétikum fölött a bulvárszellem, és a költő Ady úrfelmutatása helyett egy kocsmázó-nőző celeb bemutatására futotta csak az ötlettárból. De mea culpa, mea maxima culpa: újfent bebizonyosodott, miszerint érdemes megfékezni harcos természetem, és csak akkor ítélkezni, miután a bizonyítékok birtokába jutottam.

A szombat esti előadáson ugyanis kiderült, szó sincs a költő elsikkasztásáról a városi legendák hőse javára (hogy ne emlegessünk pletykálkodást), épp ellenkezőleg:

mindhárom jelenetben – Bölöni György könyvcímét idézve – az igazi Ady, a korszakalkotó, az ellenfelek alaptalan vádaskodásai ellen ma is ragyogóan éles és telibe találó fegyverül szolgáló verseket alkotó költő került.

Nem mentegetni akarom a már említett, teljesen fölöslegesnek bizonyult elődühöngésemet, hiszen a háborgásomnak épp csak az a mozzanata bizonyult igaznak, hogy triatlonra gondoltam, melynek során a három összetevő sportág nem egymással szemben állva versenyez, hanem csodás összhangban egyetlen versenyszámot képviselnek. Nem is lett volna értelme semmiféle versengést szabniuk a szervezőknek, hiszen épp a három alkotói egyéniség, stílus és felfogás bizonyította Ady nagyságát, akit semmiképpen sem lehet kizárólag ilyen, olyan vagy másmilyen szemszögből nézni, ítélni vagy – uram bocsá’ – elítélni.

Színpadra varázsolt Ady-történetek

Elsőként Lovassy Cseh Tamás (elcsété) Projekt B 111 című „kísérlete egy felvonásban” került színre Mátyás Zsolt Imre rendezésében, Tőtős Ádám, Tasnádi-Sáhy Noémi, Firtos Edit és ifj. Kovács Levente több szerepet is felvállaló alakításában. A manapság gyakran hallott genetikai – DNS-, illetve őssejtalapú – kísérleteket némileg parodizáló írás lényege, hogy bármilyen nagy tudósi munkát is vessenek be az újjáteremtésbe, a manipulált mesterséges intelligencia nem képes meghaladni az eredeti zsenialitást.

Bíró Árpád Levente írását Apokrif Ady-versek – avagy a költő szíve helyén átmeneti zengeráj üzemel címen Hunyadi István rendezte, Román Eszter, Pitz Melinda, Balogh Attila és Csatlós Lóránt remek alakítására alapozva és állítva a középpontba azt az öröknek mondható konfliktushelyzetet, ami a független, saját fejével gondolkodó alkotó művész és az alkotásra ráépülő, belekapaszkodó, önkényeskedő manipulátor közt adódik.

A performansznak vagy akár a 70-es évek elején divatossá vált happeningnek is mondható drámai ötlettriatlont Demény Péter Legénylakás című jelenete zárta, Tasnádi-Sáhy Péter rendezésében,

Ady életéből egy pillanatot ragadva meg, az állítólag huszonnégy órán át érvényben lévő jegyességét Dénes Zsófiával. A pergő ritmusú, drámai tömörségű jelenet nem is annyira a rövid kapcsolatról szólt, hanem két különböző alkotói egyéniség, Ady és Balázs Béla barátságon alapuló összecsengő véleményéről az életet és halált egyaránt meghatározó szerelemmel kapcsolatosan. Gidófalvi Imola, Szotyori József és Kovács Enikő nagyon jól eltalálta a rájuk osztott karakter lényeges vonásait, Kardos M. Róbertnek viszont megadatott nagyszerűen bizonyítania, hogy egy ember megítélése – legyen az férfi vagy nő – a belsőből fakadó szavain és tettein, nem pedig a parókán vagy sminken múlik.

Nagyon jó ötlet volt Ady és Csinszka szimultán eljátszása.

Végezetül, vállalva az önismétlés ódiumát, üdvözölném a commedia dell’arte improvizációs hagyományainak felelevenítését, sőt megkockáztatom egy most elindított hagyomány üdvözlését is, ilyen fokú művészi élményben reménykedve a következő évi könyvmaratonon ismert vagy kevésbé ismert Ady-versek drámai magjának kibontása révén, a mostani jelenetek megírásához és bemutatásához hasonló módszerekkel.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 14., hétfő

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről

Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.

Legyen a színház a város kulturális központja – Horváth Hunor, a temesvári magyar társulat új igazgatója terveiről
2025. július 13., vasárnap

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat

A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.

Élő téka: felidézik a Szent Anna-tó körüli nemzetközi performansz fesztiválokat
2025. július 09., szerda

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában

A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.

Újra a bábok a főszereplők a kolozsvári Bánffy-palotában
2025. július 08., kedd

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére

Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.

Eseménydús évadot zárt a kolozsvári színház az anyagi nehézségek ellenére
2025. július 07., hétfő

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban

Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.

Makkai István kortárs szobrászművésznek nyílik meg az első átfogó tárlata az Erdélyi Művészeti Központban
2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron