2009. július 08., 09:052009. július 08., 09:05
„Szinte természetes, hogy megkerestek, hiszen Marosvásárhelyen születtem, és az egyetemmel is, a Tompa Miklós Társulattal is voltak, vannak munkakapcsolataim, több előadásom vendégszerepelt Vásárhelyen, rendeztem is a városban. Amikor Gáspárik úr februárban felkért, hogy irányítsam a leendő szakot, azonnal elfogadtam a felkérést. Mindig is foglalkoztatott a drámaírás tanítása, a budapesti színművészetin már évek óta tartok írásgyakorlatot színészeknek, dramaturgoknak” – magyarázta Kiss.
A szakra jelentkezők választhatnak két feladatsor között. Első lehetőségként el kell készíteni egy új, még megíratlan dráma tervezetét, melynek tartalmaznia kell a dráma szinopszisát, a szereplők jellemzését és egy színpadszerűen kidolgozott, párbeszédes jelenetet, 5–10 oldalban, valamint 3–5 oldalban indokolni kell a tervet. A második feladatsort választóknak személyes tapasztalatok alapján kell megírniuk egy színpadi jelenetet a „szakítás” témakörében, emellett ki kell választaniuk egy újsághírt a napi sajtóból, amely a felvételizők szerint drámai konfliktust tartalmaz, és vázolniuk kell, hogyan építenének e köré színpadi jelenetet. Harmadik feladatként pedig mai magyar nyelvre kell fordítani a „Lenni vagy nem lenni” monológot a Hamletből, Arany János fordítását véve alapul, megőrizve a drámai szituáció által hordozott érzelmi, indulati töltést, úgy, hogy az átírás nyomán prózai szöveg szülessen. Emellett a felvételi dossziéhoz bemutatkozó szövegek is csatolhatók: szubjektív önéletrajz, a személyes érzéseket, hangulatokat, kétségeket hangsúlyozva, valamint saját szépirodalmi alkotás, mely lehet vers, rövidpróza vagy jelenet – ezek nem kötelezőek. A beiratkozás és az írásbeli feladatok leadása – 2009. július 13–18., a szóbeli felvételi vizsga pedig 2009. július 20–23. között lesz Marosvásárhelyen. További tudnivalók az egyetem honlapján érhetők el. |
Mint mondta, szerencsés párosítás, hogy ő mint rendező-drámaíró és Hatházi András mint színész-drámaíró együtt dolgozhatnak, hiszen így a diákok egy jelenetről két különböző nézőpontot kaphatnak. Kiss Csaba egyébként a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, Hatházi pedig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színházművészeti Karának magyar tagozatán tanszékvezető, így mindkettejüknek jelentős tapasztalata van a tanítás terén. Kiss Csaba elmondta, tervei szerint havonta 3-4 napra utazna Vásárhelyre, hogy megtartsa előadásait, de két tanársegédje folyamatosan írásgyakorlatokat ad a diákoknak, ezek értékelése, továbbfejlesztése e-mailen keresztül zajlana.
„Háromféle drámaírói gyakorlatot tartok fontosnak: az első a valósághoz, a napi élethez kötődik, azaz a hallgatóknak az utcán, buszon, otthon, a folyosón stb. hallott valódi párbeszédeket kell rögzíteniük és közösen jelenetté továbbépíteniük. Nemcsak a valóság mint téma érdekel, de az élő, létező nyelv, az emberek által használt nyelv is. A második típus a stílusgyakorlat, amikor egy adott író vagy kor modorában kell jelenetet írniuk – ide tartoznak a drámákból „kimaradt” szcénák, például mi hangzana el Júlia és Rómeó apja között, ha találkoznának a fiú száműzetése után. Itt a dramaturgiai fantázia mellett az adott írói nyelv ismerete, használata is fontos. Úgy gondolom, ebben a gyakorlatban nagy szerepe lesz a Csehov-novellák dramatizálásának, de krimivel és vígjátékkal, antik görögök parafrázisával és szociokörnyezetben zajló, Éjjeli menedékhely-jellegű drámákkal is fogunk foglalkozni. A harmadik típusú írásgyakorlat az énről, az egóról, a személyes szféráról szólna, vagyis a hallgatóknak saját, megélt tapasztalataikat, élményeiket kell jelenetbe foglalniuk” – magyarázta Kiss.
A rendező tervei szerint az osztály létrehozna egy saját „drámai” honlapot is, ahová folyamatosan feltöltik az újonnan születő szövegeket, azok különböző változatait, hogy bárki betekinthessen, sőt akár hozzá is szólhasson az osztály által végzett munkához. „A drámaírásnak mindig is létfeltétele volt a nyilvánosság, a jelenidejűség. Az utókornak vagy az asztalfióknak csak végső esetben ír drámát az ember. A honlap – ha jól működik – lehetőséget is biztosít a hallgatóknak, hogy a közönség, a szakma vagy az egyes színházak felfigyeljenek rájuk. Terveim szerint az órákon született jeleneteket a hallgatók színpadra is állítanák, és első évben ők maguk is játszanák el őket, hogy megérezzék, milyen érzés egy drámai szituációt feszültté, élővé tenni” – tette hozzá Kiss. Az anyagi lehetőségek függvényében rendszeresen szeretnének meghívni magyarországi és erdélyi drámaírókat, hogy a hallgatók minél többféle írói világlátást megismerjenek, és közvetlen kapcsolat szülessen a fiatalok és a már befutott, játszott drámaírók között. Az erdélyi színpadi szerzők közül Kiss elsősorban Szőcs Gézát, Visky Andrást és Láng Zsoltot nevezte meg.
„Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy a tehetséget nem az egyetem adja, de a meglévő képességeket mindenképpen fejleszteni lehet. A szak jövőjét, sikerét az fogja eldönteni, hogy a mostani első felvételin lesz-e legalább 6–8 valóban tehetséges jelentkező, akik két év múlva, a záróvizsgájukon színpadképes szövegekkel, élvezhető jelenettel, stílussal és mondanivalóval zárják az első drámaírói mesterszakot” – mondta végezetül Kiss Csaba.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.