Fotó: Mediafax
2009. január 30., 08:002009. január 30., 08:00
Amint arról korábban beszámoltunk, a művelődési minisztérium 2006 májusában szolgáltatta vissza az ingatlant a jogos örökösnek, és a visszaszolgáltatás egyik feltételeként a szaktárca azt is megszabta, hogy a tulajdonos köteles legalább három évig működtetni a kastélyban kialakított múzeumot. A szerződés értelmében az állam bérleti díjat fizet a tulajdonosnak, 2009 májusától azonban a birtokos szabadon rendelkezhet a kastély fölött.
A csütörtöki tárgyaláson mindkét fél egyetértett abban, hogy a kastélyban továbbra is múzeumnak kell működnie. Három lehetőségről esett szó: hogy az állam és a Habsburg család együttműködne, hogy az állam megvásárolná az ingatlant vagy hogy megváltozna a kastély múzeumi rendeltetése. Ez utóbbi nyilvánvalóan rossz döntés lenne, ezért elvetették – ismertette a miniszter, aki szerint a törcsvári kastélyban működő múzeum sorsának kérdése nemcsak a minisztériumot érinti, hanem a kormányt és a helyi hatóságokat is. A 14. század végén épült kastély ugyanis a hazai múzeumlátogatók három legnépszerűbb célpontjának egyike, és Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Svájc és Dánia kastélyai mellé nemrég a tölcsvári “Drakula-otthon” is felkerült a CNN televízió által összeállított tíz legszebb kastély listájára. Az ingatlanban az utóbbi években számos Drakula-témájú filmet forgattak, és évente 450 ezer a látogatók száma.
Habsburg Domokos két nővérével, Maria Magdalena Holzhausennel és Elisabeth Sandhoferrel együtt kedden érkezett Romániába, hogy a törcsvári kastélyról tárgyaljon a minisztérium és a helyi hatóságok képviselőivel. Hírügynökségeknek azt nyilatkozta, hogy szerinte az lenne a legjobb megoldás, ha a kastély májustól magánmúzeumként működne. Bár 2007-ben a Habsburgok eladásra kínálták a törcsvári kastélyt, most a főherceg hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában megválni gyermekkora színhelyétől. Mint mondta, a kastély és környéke rendkívüli értéket képvisel, ezért fontos, hogy itt múzeum működjön. Amennyiben a tulajdonos mégis az eladás mellett dönt, az állam elővételi jogot élvez, ha megfelelő ajánlatot tesz: azaz az általa felajánlott vételár megegyezik a legnagyobb összegű ajánlattal.
A főherceg február 2-ig marad az országban, pénteken Törcsváron folytatódnak a tárgyalások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok