Dinamikus érzésközvetítés a színpadon – András Lóránt a táncszínház helyéről az emberek napi kultúrkészletében

Az Introspectio című előadást pénteken mutatják be •  Fotó: Facebook/András Lóránt Társulat

Az Introspectio című előadást pénteken mutatják be

Fotó: Facebook/András Lóránt Társulat

Változatos évadindító programokkal várja októberben a táncszínház iránt érdeklődőket a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat, amelynek névadó vezetője a péntek esti premierről, a csoport tevékenységéről, a prózai és táncszínház közötti különbségekről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2018. október 05., 12:072018. október 05., 12:07

Az András Lóránt Társulat célja, hogy a művészetek sorában „megküzdje” magának ugyanazt a teret, értékszintet, elismerést, rendszeres látogatottságot, mint akármelyik más művészeti ág – mondta el a Krónikának András Lóránt koreográfus, rendező, a marosvásárhelyi táncszínházi társulat ötletgazdája, vezetője. Tapasztalatai szerint napjainkban pontosan akkora igény mutatkozik a táncszínház iránt, mint más teátrumprodukcióira, és nemcsak a fiatalság körében, hiszen ez kortól független.

Idézet
Szerintem ebben a dinamikus világban már kicsit természetes, hogy a mozgásra, táncra, és mindenre, ami ehhez kötődik, van igény. A táncszínház elsősorban érzéseket közlő műfaj, ebből kifolyólag nem »terheli meg« az ember agyát, már csak ezért is mutatkozik igény rá.

Persze ebben az országban még gyerekcipőben jár ez a művészeti ágazat, úgyhogy időbe telik, amíg bekerül az emberek napi kultúrkészletébe, de jó úton halad” – fogalmazott a csoportvezető.

Hozzátette, a 2014-ben alakult társulat tevékenysége mindenképp hiánypótlónak tekinthető, hiszen az egyetlen független táncszínház az országban. A sepsiszentgyörgyi M Studió tánc- és mozgásszínház állami tulajdonban van, ezen kívül Bukarestben pár projekt erejéig összegyűlnek hasonló műfajt képviselő csapatok.

András Lóránt (archív felvétel) •  Fotó: Facebook/Cosmin Ardeleanu Galéria

András Lóránt (archív felvétel)

Fotó: Facebook/Cosmin Ardeleanu

A lövétei származású művész a prózai és táncszínház közötti első számú különbségként a nyelvezetet emelte ki: a prózai színházban a szöveg a fontos, ott alapvetően információkat közölnek, elmesélik a történetet. A táncszínházban a történetet nem mesélik el ilyen egyszerűen, konkrétan, ott az érzések szintjén fut a narratíva.

Idézet
Persze ezt is el lehet vinni az egészen konkrét történettől a nagyon absztrakt formáig, de alapvetően nyelvezetbeli különbség figyelhető meg. A prózai színház elsősorban információkat közöl, verbalitáson alapul, a táncszínház pedig testbeszéden. Ez sokkal mélyebb, elvontabb kifejezési mód, és sokkal sűrűbb forma, mint a zene”

– magyarázta a koreográfus. Kifejtette, többek között ezzel magyarázható, hogy egy táncszínházi előadás 50 perc és 1 óra 10 perc között van. „Majdnem olyan sűrítettségű, mint a zene, körülbelül úgy kell elképzelni, hogy egy három-négy perces koreográfia körülbelül egy kétoldalas monológnak felelne meg a prózai színházzal összehasonlításban” – tette hozzá.

András Lóránt új előadásukról is beszámolt: az általa rendezett Introspectio című produkciót pénteken 20 órakor mutatják be a társulat marosvásárhelyi székhelyén (Brăila utca 10. szám). „A darab címe azt jelenti, hogy önvizsgálat. Két női szereplő játszik benne, Macaveiu Blanka és Szabó Franciska. Az előadás egyfajta szubjektív betekintés az ego és alteregó harcába, a nő lelkébe, és a történet az ott rejlő belső konfliktusokon, szépségeken, erőszakosságokon, tabukon, félelmeken alapul – egy belső, lelki utazás” – részletezte a rendező. Az érdeklődők a premiert követően október 13-án és október 19-én 19 órától tekinthetik meg az előadást.

A társulat terveivel kapcsolatban a vezető elmondta, folyamatos előadásokat terveznek, amelyek már elkészültek a múlt évad végén, de még nem mutatták be hivatalosan, valamint új produkciókat is műsorra tűznek. Továbbá szeretnének állandó képzéseket tartani gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, reményeik szerint a hónap közepétől kezdődően.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést
2025. április 25., péntek

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata

Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.

A világszenzációnak számító Medve-tó régi fürdővilágát is bemutatja a bukaresti Liszt Intézet tárlata
2025. április 25., péntek

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre

Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.

Agyagkatonák az ókori Kínából: különleges nemzetközi tárlat érkezik Marosvásárhelyre
2025. április 24., csütörtök

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár

Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.

Magas színvonalú eseménynek ígérkezik a májusi Csíkszeredai Könyvvásár
2025. április 24., csütörtök

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita

Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Elhunyt Erdély első zeneszerzőnője, a kolozsvári születésű Magyari Zita
2025. április 24., csütörtök

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.

Új kulturális teret avatnak ifjúsági projektek számára Sepsiszentgyörgyön
2025. április 23., szerda

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá

Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.

Szent György-nap a néphagyományban az igazi tavasz kezdete, számos hiedelem kapcsolódott hozzá