A legtöbb díjat, négyet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vihette haza, ebből hármat Az igazság gyertyái című produkcióért
Fotó: Tompa Miklós Társulat
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kapta a legtöbb díjat a Színházi Kritikusok Céhének keddi budapesti díjátadóján, amelyen a 2023/2024-es évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismerték el. A nagyváradi teátrumnak is jutott elismerés.
2024. szeptember 18., 10:532024. szeptember 18., 10:53
A szervezet közleménye szerint húsz független, kő- és befogadó színház előadásai és művészei szerepeltek a Színikritikusok díja 14 kategóriájának várományosai között.
Sebestyén Aba rendezéséért, amely a legjobb kőszínházi előadás lett, és amelyért Székely Csaba író megkapta a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg díját, B. Fülöp Erzsébet pedig a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.
Az Örkény Színház és a Katona József Színház is három kategóriában nyert. Az Örkény Klara és a Nap című darabja lett a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás, Zsigmond Emőkét (Lidércek, Shaxpeare, Delírium) a női epizódszereplők, Znamenák Istvánt (Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza) pedig a férfi epizódszereplők között díjazták.
A Katona József Színház az Extázisért a legjobb díszlet (tervező: Devich Botond), a Pekingi őszért pedig a legjobb jelmez (tervező: Szakos Kriszta) díját kapta meg. Mentes Júlia az Extázisban nyújtott alakításáért szintén megkapta a legjobb női epizódszereplő díját.
Az MTI által ismertetett közleményben kiemelték: a díj történetében először fordult elő, hogy hármas holtverseny alakult ki egy kategóriában, a legjobb női epizódszereplő díját ugyanis Zsigmond Emőke és Mentes Júlia mellett
A Radnóti Színház és a Stúdió K alkotói két-két kategóriában bizonyultak a legjobbnak. A Stúdió K Prudencia Hart különös kivetkezése című produkciója (rendező: Kovács D. Dániel) lett a legjobb független színházi előadás, és a darab fordításáért, az előadás szövegének létrehozásáért Závada Péter különdíjat kapott.
A Radnóti Színház Oidipusz című előadásában nyújtott alakításáért Pál Andrásnak ítélték a legjobb férfi főszereplő díját, a legígéretesebb pályakezdő pedig Major Erik lett. A fiatal színészt harmadszor jelölték az elismerésre, 2022-ben és 2023-ban még a szombathelyi Weöres Sándor Színház, idén már a Radnóti Színház tagjaként szerepelt a listán, de mivel a céhtagok különösen ebben a kategóriában több évad teljesítményét is figyelembe veszik, az elismerés mindkét színházat illeti – mutattak rá a közleményben.
A legjobb szórakoztató színházi előadás a Novák Eszter rendezte Csárdáskirálynő, a Nagyváradi Szigligeti Színház produkciója lett
Fotó: Szigligeti Színház
Egy-egy díj került Budaörsre és Nagyváradra: a legjobb rendezésért járó elismerést Kovalik Balázsnak ítélték a Budaörsi Latinovits Színház Liliom című előadásáért,
A legjobb színházi zenéért egy koprodukciós előadást díjaztak: a Benoit Produkció és a Szentendrei Teátrum Üvöltő szelek című darabját (zeneszerző: Kákonyi Árpád).
Néhány díjazott nevét már korábban nyilvánosságra hozták. A Színházi Kritikusok Céhe életműdíjjal ismerte el Hernyák György vajdasági rendezőt. Az évadokon átívelő, progresszív, társadalmi értelemben is jelentős munkát végző társulatok vagy személyek, illetve ilyen előadások számára adható Jövő díjat a Stereo Akt kapta. A szervezet különdíjjal ismerte el a THEALTER fesztivált.
A Színházi Kritikusok Céhe idén 45. alkalommal adta át a Színikritikusok díját, a Trafóban tartott gálán a Loupe Színházi Társulás működött közre.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!