A legtöbb díjat, négyet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata vihette haza, ebből hármat Az igazság gyertyái című produkcióért
Fotó: Tompa Miklós Társulat
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kapta a legtöbb díjat a Színházi Kritikusok Céhének keddi budapesti díjátadóján, amelyen a 2023/2024-es évad kiemelkedő színházi teljesítményeit ismerték el. A nagyváradi teátrumnak is jutott elismerés.
2024. szeptember 18., 10:532024. szeptember 18., 10:53
A szervezet közleménye szerint húsz független, kő- és befogadó színház előadásai és művészei szerepeltek a Színikritikusok díja 14 kategóriájának várományosai között.
Sebestyén Aba rendezéséért, amely a legjobb kőszínházi előadás lett, és amelyért Székely Csaba író megkapta a legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg díját, B. Fülöp Erzsébet pedig a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.
Az Örkény Színház és a Katona József Színház is három kategóriában nyert. Az Örkény Klara és a Nap című darabja lett a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás, Zsigmond Emőkét (Lidércek, Shaxpeare, Delírium) a női epizódszereplők, Znamenák Istvánt (Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza) pedig a férfi epizódszereplők között díjazták.
A Katona József Színház az Extázisért a legjobb díszlet (tervező: Devich Botond), a Pekingi őszért pedig a legjobb jelmez (tervező: Szakos Kriszta) díját kapta meg. Mentes Júlia az Extázisban nyújtott alakításáért szintén megkapta a legjobb női epizódszereplő díját.
Az MTI által ismertetett közleményben kiemelték: a díj történetében először fordult elő, hogy hármas holtverseny alakult ki egy kategóriában, a legjobb női epizódszereplő díját ugyanis Zsigmond Emőke és Mentes Júlia mellett
A Radnóti Színház és a Stúdió K alkotói két-két kategóriában bizonyultak a legjobbnak. A Stúdió K Prudencia Hart különös kivetkezése című produkciója (rendező: Kovács D. Dániel) lett a legjobb független színházi előadás, és a darab fordításáért, az előadás szövegének létrehozásáért Závada Péter különdíjat kapott.
A Radnóti Színház Oidipusz című előadásában nyújtott alakításáért Pál Andrásnak ítélték a legjobb férfi főszereplő díját, a legígéretesebb pályakezdő pedig Major Erik lett. A fiatal színészt harmadszor jelölték az elismerésre, 2022-ben és 2023-ban még a szombathelyi Weöres Sándor Színház, idén már a Radnóti Színház tagjaként szerepelt a listán, de mivel a céhtagok különösen ebben a kategóriában több évad teljesítményét is figyelembe veszik, az elismerés mindkét színházat illeti – mutattak rá a közleményben.
A legjobb szórakoztató színházi előadás a Novák Eszter rendezte Csárdáskirálynő, a Nagyváradi Szigligeti Színház produkciója lett
Fotó: Szigligeti Színház
Egy-egy díj került Budaörsre és Nagyváradra: a legjobb rendezésért járó elismerést Kovalik Balázsnak ítélték a Budaörsi Latinovits Színház Liliom című előadásáért,
A legjobb színházi zenéért egy koprodukciós előadást díjaztak: a Benoit Produkció és a Szentendrei Teátrum Üvöltő szelek című darabját (zeneszerző: Kákonyi Árpád).
Néhány díjazott nevét már korábban nyilvánosságra hozták. A Színházi Kritikusok Céhe életműdíjjal ismerte el Hernyák György vajdasági rendezőt. Az évadokon átívelő, progresszív, társadalmi értelemben is jelentős munkát végző társulatok vagy személyek, illetve ilyen előadások számára adható Jövő díjat a Stereo Akt kapta. A szervezet különdíjjal ismerte el a THEALTER fesztivált.
A Színházi Kritikusok Céhe idén 45. alkalommal adta át a Színikritikusok díját, a Trafóban tartott gálán a Loupe Színházi Társulás működött közre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!