Fotó: Háromszék Táncegyüttes
Az összes erdélyi magyar hivatásos táncegyüttes részt vesz a csütörtökön kezdődő, vasárnapig tartó nagyváradi szemlén. A régió táncművészeti szakembereinek találkozóját, az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozóját (EHTET) a Szigligeti Színház szervezi.
2022. április 20., 21:012022. április 20., 21:01
2022. április 20., 21:022022. április 20., 21:02
Ismét Nagyvárad az erdélyi néptánc fővárosa: csütörtöktől vasárnapig szervezi a Szigligeti Színház az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozóját (EHTET). A fesztivál, amelynek harmadik ízben ad otthont a nagyváradi teátrum, az egyetlen olyan rendezvény, amely a hat erdélyi hivatásos táncegyüttes közös fórumaként lehetőséget biztosít a régió táncművészeti szakembereinek találkozására.
Amint korábban a szervezők közölték, a találkozó célja részben a szakmai kapcsolatok megerősítése, részben pedig a műfaj tájegységenként változó tendenciáinak feltérképezése. A találkozó alkalmat teremt nemcsak arra, hogy az egyes együttesek megismerjék egymás munkáját, hanem arra is, hogy az adott közösség nézői is megismerkedhessenek a táncos szakma sokszínűségével.
A szemlét a házigazda Nagyvárad Táncegyüttes Boldog békeidők című, nemrégen bemutatott előadása nyitja. Amint az előadás ismertetőjében szerepel, a történet szerint Vilmát, a nagyváradi fényképészkisasszonyt felkérik, hogy dokumentálja a Bihar-hegységben zajló gajnai leányvásárt. Itt találkozik Gyulával, a falusi muzsikussal és hangszerkészítővel. A fiatalok között azonnal szikra lobban – Gyula elkéri Vilma címét, és levelezés veszi közöttük kezdetét. Képes levelezőlapokon és táviratokon keresztül vallanak egymásnak magukról, és egymás iránti érzelmeikről, írásaikban megelevenednek a városi és a falusi mindennapok egyaránt. A leveleket személyes találkozók sorozata követi. Bár Vilma és Gyula boldogok egymás mellett, de egy idő után kénytelenek szembenézni azzal, hogy egészen máshogy gondolkodnak a világról.
Kocsis Enikő és Fitos Dezső, az előadás Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfusai pedig a környék táncaiból inspirálódva idézik meg az 1800-as évek végének és az 1900-as évek elejének pezsgő nagyváradi hangulatát.
A szemlén a Tóték című Örkény-darab néptáncszínházi feldolgozását láthatja a közönség a Bekecs Néptáncszínház előadásában.
A produkció a tánc nyelvén fogalmazza meg Tamási Áron Ábel trilógiájának figuráját. Ábel személyét főleg a tánc eszközeivel állítják a nézők elé, de elkerülhetetlen a verbális megjelenítés is. Újra meg újra előkerülnek Ábel fő gondolatai az igazságról, a székelységről, a lélek tisztaságáról.
A Nagyvárad Táncegyüttes kortárstánc-előadása, az Antigoné is szerepel a szemlén, ezt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Ékes Gyergyó című folklórelőadása követi.
Az Udvarhely Néptáncműhely gyermekeknek szóló néptáncszínházi előadását, a Világszép nádszálkisasszonyt is megtekinthetik meg az érdeklődők, a Háromszék Táncegyüttes pedig az Átöltözés című produkcióval érkezik.
Mindeközben híres adatközlő személyiségek táncait, énekeit, muzsikáit elevenítik fel: Szabó Ferenc (Szásznagyvesszős), Vincze Árpád (Magyarszentbenedek), Karsai Zsiga (Lőrincréve), Jakab József (Magyarózd).
A fesztivál záróestjén, április 24-én, vasárnap 19 órától a hat fellépő táncegyüttes közös gálaelőadás keretében lép színpadra. A fesztivál előadásaira jegyek már kaphatók a színház jegypénztárában, illetve online, a www.szigligeti.biletmaster.ro weboldalon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!