A csíksomlyói búcsúnak nemcsak a közösségi, nemzeti, vallási és egyházi vonatkozása nagyon erős, de a kortárs erdélyi irodalomban is megjelenik
Fotó: Borbély Fanni
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én, pontosan a búcsú szombatján láthat a közönség Csíkszeredában. A Csíki Játékszín színészei a nagy múltú Role zenekarral egy helyi beteg kisfiú megsegítésére tartják a jótékonysági estet. A drámáról, annak születéséről, a jótékonysági est jelentőségéről kérdeztük Péter Beátát, lapcsaládunk munkatársát, aki többek között elmondta: a darab arról is szól, hogy a búcsús forgatagban hogyan jelenik meg a szent mellett a profán.
2025. június 02., 08:022025. június 02., 08:02
Száz százalékban csíki „termék” lesz a pünkösd szombatján tartandó csíkszeredai jótékonysági felolvasószínházi esemény: Péter Beátának, lapcsoportunk munkatársának 2020-ban írt, Búcsújárás című drámáját adják elő a Csíki Játékszín színészei a nagy múltú Role zenekarral közösen, egy helyi beteg kisfiú megsegítésére. Az előadást június 7-én, szombaton a Csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában láthatja-hallhatja a közönség.
Péter Beáta, a Búcsújárás című dráma szerzője: „Annyira sokrétű mindaz, amit a csíksomlyói búcsúról tudunk, hogy ha netán úgy indultam volna neki, hogy erről írok drámát, talán neki sem mertem volna kezdeni”
Fotó: László Ildikó
A dráma szerzőjétől azt kérdeztük, mit jelent számára, hogy a pünkösdi búcsúról szóló drámáját stílszerűen épp a búcsú napjához időzítve ismerheti meg a nagyközönség. Elmondta, mindenképp öröm számára, hogy ismét színpadon elevenedik meg a történet – a darabot 2021-ben láthatta a közönség, szintén pünkösdkor, a Csíki Játékszín felolvasószínházi előadásán, Dálnoky Csilla rendezésében. „Aztán a fiókba került, néha felmerült, hogy jó lenne ismét bemutatni, játszani, de nem történt konkrét lépés. Teltek-múltak az évek, mígnem tavaly decemberben a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE), az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent az Örkény István drámaírói ösztöndíj keretében írt drámákból egy válogatás. A Százhúszból hét című antológiába a Búcsújárást is beválogatták, és így, hogy kötetben is napvilágot látott, adott egy lendületet annak a gondolatnak, hogy Lajosék (a főszereplő és családja, valamint a hozzájuk betérő zarándokok) ismét színre lépjenek. Hálás is vagyok a színészeknek, a Role zenekarnak, az előadást rendező Tarjányi Krisztina Irmának, a támogatóinknak, partnereinknek és mindenkinek, aki felkarolta ezt” – mondta el a szerző.
A Role zenekar 1987-ben alapított csíkszeredai együttes, amely a magyar irodalom, valamint a székely és csángó népi költészet remekeiből építkezik
Fotó: Role zenekar archívuma
Hozzátette,
De ez még a jövő zenéje, egyelőre a mostani előadásra készülnek nagy lelkesedéssel és nem kevés izgalommal. „Fontosnak tartom kiemelni az előadás jótékonysági jellegét. Hosszú évekre vezethető ez vissza: a Role zenekar 2005 óta tart pünkösdkor jótékonysági koncertet, mindig alkalomhoz illő, ünnepi repertoárral készülve, megörvendeztetve a közönséget az egyedi zenei világukkal. Most, a huszadik alkalommal egy ilyen összefogás eredményeként tudunk segíteni az előadás során begyűlt adományokból egy kisfiúnak” – emelte ki Péter Beáta.
Arra kértük a szerzőt, foglalja össze dióhéjban a dráma sztoriját, üzenetét, valamint azt, hogy mi is indította a Búcsújárás megírására.
hogy a világ mindennapi történései hogyan hatnak minderre, és arról is, hogy az úgynevezett kisember hogyan viszonyul ezekhez. Mindemellett több téma is átszövi a darabot: a gyermekvállalás, a fiatalok elvándorlása, a moldvai csángók helyzete, legendák, a települések közötti rivalizálás, a generációk közötti konfliktusok, és beépítettem a valóságban elhangzott szövegrészleteket is” – magyarázta a szerző.
Tarjányi Krisztina Irma, a Búcsújárás című előadás rendezője
Fotó: Danics Enikő Bianka
Mint kifejtette, a darab három felvonása három különböző év pünkösdi időszakában játszódik: az első felvonás 2017-ben, a második felvonás 2019-ben, amikor Ferenc pápa ellátogatott Csíksomlyóra, míg a harmadik 2020-ban. „Az első jeleneteket közel tíz évvel ezelőtt, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesteri szakos hallgatójaként írtam, épp a Krónika egyik, a csíksomlyói búcsúról szóló cikke volt a kiindulópont. Hálás „feladatnak” bizonyult, mert számomra természetes, hogy amikor csak lehet, részt veszek a búcsúban, gyakran tudósítottam is onnan vagy készítettem interjúkat a témában, tehát elég jól ismertem a somlyói pünkösdi búcsú körüli történéseket.
így időről időre elővettem a szöveget, és még ezt-azt hozzáírtam” – avatott be Péter Beáta az alkotási folyamat kulisszatitkaiba. Azt is elmondta, hogy 2020-ban, amikor a koronavírus járvány miatt nem lehetett megtartani a búcsús szentmisét a Nyeregben, elkezdte foglalkoztatni a kérdés, hogy vajon ezek a szereplők mit tennének egy ilyen kibillent helyzetben. „És ott volt egy évvel korábban a történelmi jelentőségű pápalátogatás… Amint mindez körvonalazódott, találkoztam a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény István drámaírói ösztöndíj kiírásával, pályáztam a drámatervvel, és a kuratórium érdemesnek találta a támogatásra. Így készült el az év végére a Búcsújárás” – mondta a szerző.
A csíksomlyói búcsú össznemzeti jelentőségű esemény, félmillió zarándok látogat el a Nyeregbe pünkösdkor. A szerzőtől azt kérdeztük, hogy mivel az esemény közösségi, nemzeti, vallási és egyházi vonatkozása egyaránt nagyon erős, hogyan látja, mi lehet a hozadéka annak, ha ily módon a kortárs irodalomban is helyet keres magának. „Mint említettem, korábban is ismertem a búcsúhoz, Csíksomlyóhoz, a kegyhelyhez kapcsolódó szokásokat és hagyományokat, és a dráma megírása során számos, a témához kapcsolódó forrást igyekeztem felkutatni, elolvasni.
amit nyújtani tud, annyira sokrétű vonatkozásokat, értelmezési lehetőségeket rejt magában, hogy ha netán úgy indultam volna neki, hogy írok egy drámát a csíksomlyói búcsúról, akkor… akkor neki sem mertem volna kezdeni” – vallotta be a szerző.
Márdirosz Ágnes és Kozma Attila, a Csíki Játékszín színészei a Búcsújárás című felolvasószínházi előadás próbáján
Fotó: Veress Albert
Mint magyarázta, azonban így, hogy sorsokon, történeteken – örömökön és veszteségeken, humoros helyzeteken és emberi gyarlóságokon, különböző nézőpontokon keresztül szól minderről, talán a távolról érkezőknek egyfajta fogódzó is lehet, és azoknak, akik benne élnek, felismerés és akár rácsodálkozás mindarra, amit természetesnek vélnek.
Megkérdeztük azt is, hogy a pünkösd szombati csíkszeredai előadásban hogyan kapcsolódik majd össze a Role zenéje és a drámai szöveg, valamint hogy mire számíthat a közönség – hiszen valószínűleg olyanok tekintik meg az előadást, akik aznap délelőtt lelkileg feltöltődve jönnek le a Nyeregből a szentmisét követően.
Hogy mi módon, az legyen meglepetés, Tarjányi Krisztina Irma fonja össze mindezt érzékenyen. Mégis annyit elárulhatok, hogy az ő koncepciójában a Role együttes, amely Kájoni János gyűjtéséből származó dalai által a közönséget a somlyói búcsú autentikus légkörébe helyezi, finoman követi a cselekményben bekövetkező változásokat, érzékelteti az idő múlását, véleményezi vagy hangsúlyozza a szövegben elhangzottakat. Egy adott ponton pedig ők is szereplővé válnak” – ecsetelte a szerző.
A Role együttes a Kájoni János gyűjtéséből származó dalaival a somlyói búcsú autentikus légkörébe vonja be a közönséget
Fotó: Role zenekar archívuma
Hozzátette,
amelyben egy zarándoknak, például a Somlyó felé vezető úton vagy éppen hazafelé része van. „Remélem, hogy az előadás a Nyeregben megélt lelki feltöltődéshez – szerényen, de – hozzátesz” – mondta Péter Beáta.
Június 7-én, pünkösd szombatján mutatják be a Búcsújárás című előadást jótékonysági rendezvényként Csíkszeredában
Fotó: Búcsújárás plakát
A csíksomlyói búcsú programját, és a zarándoklattal kapcsolatos tudnivalókat közölte a Kisebb Testvérek Szent István Királyról nevezett Erdélyi Rendtartományának nevében Timár Sándor P. Asztrik OFM, a kegytemplom igazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!