Szakács István Péter székelyudvarhelyi író Csempészáru című kötetét mutatták be kedden este a helyi művelődési ház koncerttermében.
2016. december 15., 14:142016. december 15., 14:14
A házigazda Lőrincz György író volt, az eseményen jelen volt Hajdu Áron, a Bookart Kiadó tulajdonosa és vezetője is. Lőrincz György elmondta, Szakács István az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) felfedezettje, első írása az ő pályázatukon nyert. A most megjelent Csempészáru a szerző nyolcadik kötete, illusztrációkkal jelent meg.
„A kötet az álom és valóság, a lét és a nemlét határán lebegő történetek tárháza” – fogalmazott Lőrincz György. A szerző kérdéseket fogalmaz meg az élet értelméről, döntéshelyzeteket, választási lehetőségek következményeit villantja fel. Például azt, hogy mivel járna az életfogytig tartó boldogság, a mindentudás, vagy mi történne, ha tényleg betérne hozzánk a Megváltó. Bevezetésként A boldogság elixírje című szövegből olvasott fel Lőrincz, majd a könyv műfajáról faggatta a szerzőt.
„Sokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen az, ami műfajilag összefogja a kötet szövegeit. Apokrifek, ez szerepel a könyv belső borítóján is, a görög szó azt jelenti, hogy titkos, vagy tilos” – fejtette ki Szakács István. Hozzátette, ha titkos, akkor a beavatottaknak szól, és mindenki lehet beavatott, mert ezek a történetek olyanok, amilyenekről valamilyen formában mindenki hallott. Ha pedig tiltott, akkor azért lehet érdekes, mert a tiltott gyümölcs jobb, mint amit az üzletben génmódosítva lehet találni. Mesevariánsokkal, bibliai történetek és Szindbád-novellák verzióival találkozhat az olvasó a kötetben, azonosíthatunk benne helyszíneket is, de ismerősek lehetnek a történetek is.
Mint kiderült, a szerző kedvenc témája az utazás, ezekben a huszonegyedik századi mesékben például felsejlik az Ezeregyéjszaka világa vagy Krúdy Gyuláé is. A szerző szövegei logikai láncra épülnek, ezt többszöri olvasással lehet felfejteni – állapította meg Lőrincz György, aki a szerzőt az elbeszélői hangokról és a témaválasztásról faggatta. Szakács elmondta, az epika előnye, hogy több elbeszélője is lehet, több szereplő, állapot, világnézet kaphat helyet benne. Az egyes szám első személyű elbeszélő a legravaszabb, hiszen annak ellenére, hogy fikció, mégis hitelessé válik.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
szóljon hozzá!