Cselényi László halálára – Selmeczi György zeneszerző nekrológja

Cselényi László (1951 – 2024) rendező, egyetemi tanár, a Duna televízió volt elnöke •  Fotó: MTI

Cselényi László (1951 – 2024) rendező, egyetemi tanár, a Duna televízió volt elnöke

Fotó: MTI

Elhunyt 73 éves korában Cselényi László kolozsvári születésű rendező, szerkesztő, egyetemi tanár, a Duna Televízió volt elnöke. Cselényi Lászlóról Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész írt nekrológot, amelyet alább közlünk.

Krónika

2024. június 25., 10:592024. június 25., 10:59

Őróla jut eszünkbe: sziporkázó elme! Igen, Cselényi László sziporkázó elme volt. A rendező, szerkesztő, a Duna TV volt elnöke, az apa, a nagyapa, a jóbarát, itt hagyott bennünket június 23-án, hosszú, súlyos betegség után.

Csodálatra méltó kolozsvári családba született, a karizmatikus Cselényi Béla történész professzor, és felesége – a nemkülönben ragyogó „Anyjuk” – elsőszülött fiaként.

A család – fittyet hányva a kor nyomasztó és kérlelhetetlen szellemének – a szépség, a jóság, a nagyság bűvöletében, az európai és az erdélyi értékrend megtartásában terelte fiait

(Lászlót s a később jelentős költővé lett Bélát) az igényes szellemi élet, a választékos ízlés, a józan hazafias elköteleződés útjain. Így történhetett, hogy László különleges személyiséggé lett.

Élete és életműve egységbe forrt. Egy nemzedék, egy kitartó, mélyen morális, bátor és elkötelezett nemzedék vezéregyénisége lett.

Személyiségének végtelenül rokonszenves vonásait jól szemlélteti, hogy derűvel, olykor akasztófahumorral viselte a Securitate zaklatásait, hogy a legaggasztóbb helyzetekben is képes volt happy end-et jósolni, hogy egész környezetét arra sarkallta, hogy bizalommal tekintsen akár a küszöbön álló jövőbe, hogy kamaszos pátosszal ecsetelje jövendő sikereinket s végül átlássa az erdélyi sors sokarcú megnyilatkozásait.

Orbán György, a nagy zeneszerző-kortárs írja róla:

Idézet
Kolozsváron mindenki egy bolygórendszerhez tartozott. Vagy többhöz. De a legerősebb tömegvonzás mégis Laci volt. A Cselényihez való »betoppanás« rangot, rítust, státuszt, szektát, »páholy-bérletet« jelentett.

…Kolozsváron centrum volt, közösségszervező erő, és bizony, hamubasült pogácsánkat Cselényi László sütötte. … Megtörte az áthatolhatatlannak vélt korlátokat, áttört a népiek és az urbánusok rozsdás védvonalán…”

Cselényi lendülete bámulatos volt. A Duna TV egyik aranykora biztosan a nevéhez kötődik. Alig vannak, akik olyan hatékonysággal artikulálták volna az erdélyi magyar kisebbség ügyét, mint ő. A maga sajátos módján igazi alkotó volt, aki életének minden eseményét „megalkotta”. És a filmjeiről még nem is beszéltünk…

Sokan ma is az ő gondolatmenete szerint „álmodják vissza” a legendás Duna TV-t.

Elbocsátása után visszavonult, apai, nagyapai feladatainak szentelte magát.

Pótolhatatlan szellem! Nagyon fog hiányozni!


Selmeczi György


Cselényi László 1951. február 1-én született Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem pszichológia–történelem–filozófia szakán tanult. Bukarestben rendezői végzettséget szerzett. Az erdélyi Stúdió 51 alapító vezetője; az 1970-es évek közepén a csoportot felszámolták. 1974–1977 között a Kolozsvári Bábszínháznál kreativitáskutató, irodalmi referens, rendező volt. 1977–1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál rendező, szerkesztő volt. 1981–1983 között munkanélküli, tejkihordó volt. 1983-ban települt Magyarországra. 1983–1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott. 1996–2001 között a Duna Televízió rendezője volt, ahol Minoritates Mundi sorozatát 1999-ben Európa-díjjal jutalmazták. 2002–2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház Kht. ügyvezetője volt. 2005–2010 között a Duna Televízió elnöke volt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél
2025. március 28., péntek

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését

A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.

A keresztény szimbólumok becsmérlő használatával vádolja az ortodox egyház Botond Nagy rendezését
2025. március 28., péntek

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról

Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.

„Erdély a népművészet területén nagyhatalom” – Kelemen László folklorista Kossuth-díjáról, szerteágazó munkásságáról
2025. március 27., csütörtök

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása

Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.

Ádám Gyula elismert csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni városházán nyílik kiállítása
2025. március 27., csütörtök

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”

Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.

Világnapi üzenet: „szorong-e a színház amiatt, amivé az emberi létezést a 21. század átformálja?”