Fotó: Pixabay.com
Különleges kiállítás nyílik a hétvégén a nagykárolyi Károlyi-kastélyban: a Kalap – az elegancia tartozéka a két világháború között című időszakos tárlat szeptemberig lesz látogatható. Több hazai és magyarországi múzeum bevonásával és közreműködésével valósult meg a tárlat: a Szatmár Megyei Múzeum, a Brassói Néprajzi Múzeum, a nyíregyházi Jósa András Múzeum, a nyírbátori Báthori István Múzeum, a nyíregyházi Sóstói Múzeumfalu is bekapcsolódott.
2022. július 07., 10:582022. július 07., 10:58
A tárlat arra invitálja a közönséget, hogy a korabeli bécsi és párizsi eleganciába, a régi polgárvárosok és erőteljes hagyományok ötvöződésének hangulatába nyerjenek betekintést.
Amint a szervezők ismertetőjében szerepel, az elegancia jele, a kalap az idők során üzeneteket közvetített viselője társadalmi és gazdasági helyzetéről, etnikai hovatartozásáról, koráról, jelleméről és hangulatáról.
Sugallhatott kapcsolódást egy divathullámhoz, hangsúlyt fektethetett a hagyományra vagy a modernitásra, kifejezve ezzel egy bizonyos stílushoz és életfilozófiához való tartozást. Ebben az értelemben a kiállításon szereplő kalapok, amelyek Erdélyből és Magyarország keleti részéből származnak, egy olyan „tájat” rekonstruálnak, amelyet élénken színesített az etnikai és vallási sajátosságok sokszínűsége, erre épült rá a 19. század végi és 20. század eleji modernitás hangsúlyos dinamikája.
A modernitás és a hagyomány ötvözése tükröződik a kalapok tipológiájában: a melon, a borsalino, a harang, a homburg, cockatail, a fedora, a cilinder, a clack szervesen kapcsolódik az avasi, valamint a bükk-vidéki kalaphoz és a különböző magyar, szász és szláv közösségekre jellemző kalapfajtához.
A kalap az identitás mutatója volt, ezt a státuszt támasztják alá a falu történetei és a kalapokon megjelenített ősi szimbólumok, valamint a szalmakalapok vagy szőrkalapok készítéséhez használt strucc-, fácán- vagy pávatollak.
A kiállítás megnyitóját vasárnap 18 órakor tartják a nagykárolyi Károlyi-kastélyban.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
szóljon hozzá!