Ceaușescu nem, csak a koronavírus tudta elhallgattatni a románok Szolzsenyicinjét

Ceaușescu nem, csak a koronavírus tudta elhallgattatni a románok Szolzsenyicinjét

Paul Goma az emberi jogok tiszteletben tartását követelte a kommunista diktátortól

Fotó: Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló I

Egy párizsi kórházból érkezett a héten a „román Szolzsenyicin” halálhíre: március 25-én, szerdán 84 éves korában elhunyt Paul Goma író, antikommunista ellenálló. Az író testét elhamvasztották, hamvait a párizsi Pere Lachaise temető kolumbáriumában helyezték örök nyugalomra.

2020. március 28., 16:142020. március 28., 16:14

2020. március 28., 16:212020. március 28., 16:21

A besszarábiai születésű (Paul Goma a Moldovai Köztársaságban, Mana faluban látta meg a napvilágot 1935. október 2-án) román írót a mifelénk sugárzó nyugati rádióadók hasonlították a híres orosz disszidenshez. Ez a társítás később önmagát beteljesítő jóslatnak bizonyult. Már 1952-ben, tizedikes gimnazistaként őrizetbe vette a Szekuritáté, majd kicsapták az ország összes középiskolájából, mivel kommunizmus-ellenességgel gyanúsított személyek védelmére kelt.

Később mégis sikerült beiratkoznia egy középiskolába, és 1953-ban leérettségizett.

1954-től a Mihai Eminescu Irodalmi és Irodalomkritikai Főiskola hallgatója lett, az intézmény hallgatójaként többször is vitába keveredett tanáraival, majd az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése után a magyar antikommunistákkal való szolidaritás jeleként kilépett a Munkásifjak Szövetségéből (a KISZ elődjéből). Emiatt ellenséges szervezkedéssel vádolták meg, és 1957-ben két évre bebörtönözték. Szabadulása után kényszerlakhelyre költöztették, ahol 1963-ig tartózkodott.

Szabadulása után beiratkozott a Bukaresti Tudományegyetem bölcsészkarára, majd 1968-ban a Kommunista Párt tagja lett. 1971-ben azonban a kizárását javasolták Ostinato című, Romániában cenzúrázva, a német Suhrkamp kiadónál viszont teljes egészében megjelent regénye miatt.
Miután rendszerkritikus művei itthon nem, csak a „szabad világban” találtak kiadóra, általános ismertsége némi védelmet biztosított számára.

1977 elején petíciót szerkesztett a Charta 77 csehszlovák emberjogi mozgalom mintájára; a felhívásban az emberi jogok tiszteletben tartását követelte a román kommunista diktátortól.

Galéria

Fotó: Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló I

Mielőtt a Szekuritáté észbe kapott volna, Ceaușescu Romániájában több mint négyszázan írták alá. A „Goma-vírus” terjedését drasztikus eszközökkel, egy teljes évtizedre sikerült megfékezni. A Szekuritáté ismét őrizetbe vette és megkínozta Paul Gomát, de nyugati közbelépésre szabadon engedték. 1977-ben családja többi tagjához hasonlóan visszavonták a román állampolgárságát, és kitoloncolták őket Romániából. Vagyis a román írót – akárcsak Szolzsenyicint – Nyugatra száműzték, itthoni hívei és szimpatizánsai ellen kíméletlen hadjáratot indítottak. Párizsba utazott, ahol politikai menedékjogot kért, és a rendszerváltásig folytatta a román kommunista rezsim elleni küzdelmet.

Egykori magyartanáromba, Dr. Szikszay Jenőbe éppen a Goma-mozgalom ürügyén kötöttek bele: fizikai és lelki értelemben is addig rugdosták a brassói Szekuritátén, amíg 1977 húsvétján önkezével vetett véget életének. A „Goma-vírus” terjedését ilyen áron, de csak átmenetileg sikerült visszaszorítani. Magát az írót Nyugaton is sokáig zaklatták, levélbombát is adtak fel címére, de sokáig nem tudták elhallgattatni. Ez csak most, a COVID-19 koronavírusnak sikerült. Ezúttal véglegesen.

Krajnik-Nagy Károly

A szerző kolozsvári író, újságíró, nyugalmazott tanár

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét

Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.

Kilencvenedik születésnapján köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét
2024. április 13., szombat

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve

Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.

Amikor a román király nem kért a magyar bakából – Aranyosszéki katonák történetei kötetbe fűzve
2024. április 11., csütörtök

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház

E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.

Száz év erdélyi versei – Zilahon tart  irodalmi rendezvényt szombaton az Aradi Kamaraszínház
2024. április 11., csütörtök

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.

Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélték oda a vásárhelyi Látó folyóirat által alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat
2024. április 11., csütörtök

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján

Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.

„A vers megváltó rés a mindennapok falán” – László Noémi kolozsvári költő gondolatai a költészet napján
2024. április 10., szerda

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben

Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.

A szilágysomlyói születésű Jovián György festőművésznek nyílik kiállítása Bukarestben
2024. április 10., szerda

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson

A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.

A 80 éve született Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából  Sepsiszentgyörgyön és Székelyszentmiklóson
2024. április 09., kedd

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon

Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.

A Csillagok háborúja-sorozat rendezője tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap az idei cannes-i filmfesztiválon
2024. április 09., kedd

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok

Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.

Agócs Gergely néprajzkutatóval alakíthatják ki egyéni mesemondói stílusukat a pedagógusok
2024. április 09., kedd

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum

Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.

Japán sztrájkkal kapcsolódik be a kormány diszkriminatív bérpolitikája elleni országos tiltakozásba a Csíki Székely Múzeum