Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában született sokgyermekes családban
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
2025. március 26., 21:342025. március 26., 21:34
Amint a Liszt Intézet Bukarest közölte, a csángó Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének bemutatóját április 3-án 19 órától tartják. A rendezvényen jelen lesz a szerző Szőcs Anna, akivel Oláh-Gál Elvira, a kötet szerkesztője beszélget. Szőcs Anna saját családjának történetét meséli el, különösen édesanyja emlékét idézi meg a könyvben. A generációs kapcsolatot és a családi hagyományok átörökítését ábrázolja, miközben a rózsa szimbolikusan az életutat, az emlékeket és a szeretetet képviseli.
„Az élettörténet ideiglenes, átmeneti és állandó állomásain (Pusztina, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Budapest, Zánka) a mikrovilág is feltárul akkor, amikor Szőcs Anna a nyilvános, a személyes és a titkos életéből felfedi a felfedhetőt. [...] Minden adott volt ahhoz, hogy elvesszen. Hogy a gyermekkor kétarcúságában ne higgyen a szeretet mindenhatóságában. Hogy a kommunizmus terrorjában a gonoszság megkeserítse.
Hogy a hazaérkezése ne megérkezés legyen. Minden adott volt ahhoz, hogy ne sikerüljön. Csakhogy Szőcs Anna élettörténete éppen arra szolgál példát, hogy minden adott volt ahhoz is, hogy sikerüljön. És sikerült. Isten felkínálta, Szőcs Anna elfogadta. Jó választás volt.” (részlet Iancu Laura könyvhöz írt ajánlójából)
Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című kötetét román nyelvre fordították le
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Szőcs Anna a moldvai csángó faluban, Pusztinában, 1958. július 18-án, ikerként sokgyermekes családban (hat lány, egy fiú) ötödikként jött a világra. Szülei falusi parasztcsaládból származtak. Édesanyja a háztartást vezette, és a gyerekeket nevelte, mint igen gyakran a csángó asszonyok. Édesapja kosárfonásból tartotta el a családot. Az általános iskolát Pusztinában, majd a szakiskolát Brassóban, az esti gimnáziumot Sepsiszentgyörgyön végezte, román nyelven.
A csángóság fennmaradása és a csángó kultúra érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként Magyarország köztársasági elnöke, Áder János a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta neki.
Égerházi Imre festőművész centenáriumi tárlatával és a Cimbaliband zenekar koncertjével készül a magyar nemzeti ünnep, március 15. alkalmából a Liszt Intézet bukaresti központja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!