Fotó: Biró István
2008. július 25., 00:002008. július 25., 00:00
Mint mondta, Kerényi klaszszikus ihletettségű szobrai dinamikusak és életörömmel telítettek. Figyelmet érdemelnek az 1958 körül alkotott Táncosnők, az 1968-as Mózes, az 1971-es Lopják Európát, az 1973-as Kopernikusz és az 1974-es Dante és Vergilius az alvilágban című, bronzból készült kisplasztikák, és jelentős Domanovszky Endre síremlékének 1974 körüli terve, valamint a Csontváry-sírszobor is. A Tízparancsolat című szobor antropomorf figurája csonka táblákat tart a kezében, ruháján pedig kivehetők a parancsolatok látszólag esetleges sorrendbe írt szavai. Murádin érdekességként mondta el, hogy Kerényi Tízparancsolata a kiállítást befogadó Bánffy-palota szomszédságában álló Szent Mihály-templom egyik Krisztus-ábrázolásával rokonítható: az erdélyi barokk szobrászat egyik legjelentősebb mestere, Johann Nachtigall alkotásán ugyanis szintén a parancsolatok tiltásai olvashatóak a keresztjét cipelő Megváltó körüli feszületek sokaságán. Kerényi Jenő művei augusztus 10-éig tekinthetők meg Kolozsváron. A szobrászművész életművét a Körmendi Galéria gondozza, amely az utóbbi két évtizedben több rendhagyó tárlatot rendezett Nyugat-Európa legjelentősebb kultúrközpontjaiban. Romániában először 1999 nyarán a Csíki Székely Múzeumban, majd a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban rendeztek kiállítást a Körmendi–Csák képző- és iparművészeti gyűjtemény darabjaiból, egy hónapja pedig Bukarestben, a Cotroceni-i Nemzeti Múzeumban látogatható a kortárs magyar művészet egy szeletét reprezentáló gyűjtemény.
Kerényi Jenő (1908–1975)
Kerényi Jenő 1908-ban született Budapesten. Az Iparrajziskolában tanult, majd 1931–37 között a Képzőművészeti Főiskolán Bory Jenő növendéke, később tanársegédje volt. A főiskolán fővárosi ösztöndíjat, majd 1937-ben római ösztöndíjat kapott, és egy évet töltött Itáliában. Rodin, Bourdelle, Maillol plasztikája mellett döntő hatással volt rá az etruszk szobrászat. A főként bronzból és kőből készült kisplasztikáit számos magyarországi és külföldi kiállításon mutatták be: 1950-ben első díjat nyert a Suzarrában rendezett nemzetközi kisplasztikai kiállításon, a Somogyi Józseffel együtt készített Táncolók című szobra pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás nagydíját nyerte el, és nagyobb kollekcióval szerepelt az 1960-as Velencei Biennálén is. 1951-ben és 1953-ban Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1955-ben Kossuth-díjban részesült. 1964-től érdemes, 1966-tól kiváló művész. 1969-ben Budapest Főváros Pro Arte aranyéremmel tüntették ki. 1975-ben hunyt el Budapesten. Kerényi Jenő tiszteletére 1976-ban emlékkiállítást rendezett a Magyar Nemzeti Galéria, 1978-ban Szentendrén emlékmúzeumot és szoborparkot létesítettek, amely a művész születésének 70. évfordulóján nyílt meg. 2007 júniusában Sopron központjában a Körmendi Galéria Kerényi Jenő-emlékhelyet rendezett be, amelyet Marosi Ernő művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia elnökhelyettese avatott fel.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.