volt ötvenhatos politikai elítéltet, amikor úgy döntött, hogy Nem ilyen jövőt álmodtam címmel kiadja édesapja, Puskás Lajos kolozsvári tanár börtönbeli feljegyzéseit. „Édesapámnak is emléket akartam ezzel állítani, de egyben azt is fontosnak tartottam, hogy az utókor megismerje a közelmúlt történéseit” – magyarázta a gyergyóditrói származású, Sepsiszentgyörgyön élő Puskás Attila, az általa sajtó alá rendezett kordokumentumnak a kolozsvári Phoenix könyvesházban tartott szerdai bemutatóján. Az egykori kolozsvári piarista gimnázium öregdiákjainak, Puskás Lajos volt tanítványainak és tisztelőinek népes serege jelenlétében Dávid Gyula irodalomtörténész azt fejtegette, hogy milyen körülmények vezettek a második világháború utáni közép-kelet-európai, ezen belül romániai kommunista hatalomátvételre, és milyen világ volt az, amikor a szélsőségességgel szembenálló, munkájukat tisztességesen végző embereket meghurcoltak, és börtönbe juttattak.
Puskás Lajos 1947. május 5-e és október 2-a között íródott szamosújvári börtönnaplója, az akkoriban ott rabságban tartott magyarok névjegyzéke, valamint A lágeristák kiskátéja olvasható a kötetben. A sepsiszentgyörgyi Charta Könyvkiadó Múltidéző sorozatában megjelent könyvben részletek olvashatók a néhai tanár szekuritátés megfigyelési dossziéjából is. Puskás Attila szerint az édesapja titokban készített és a rácsok mögül kicsempészett feljegyzései fontos adalékokkal szolgálnak a huszadik század elején született emberek kálváriájáról. Puskás Lajos „bűne” ugyanis az volt, hogy a II. Károly román király diktatúrája idején, a politikai pártok feloszlatását követően 1939-ben jóváhagyott Magyar Népközösség tagozati vezetője, majd a szervezet jogutódjaként az 1941-ben megalakult Tízes Szervezet elnöke lett. A második világháború után hatalomra kerülő magyar és román kommunisták magyar kémszervezetként állították be a Tízes Szervezetet, emiatt Puskás Lajost sorozatos támadások érték, majd 1947-ben le is tartóztatták, holott a néhai tanár a második világháború idején egyformán kiállt a magyar szélsőjobboldaliak és a német megszállás ellen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok