Fotó: A szerző felvétele
2009. június 17., 10:312009. június 17., 10:31
A tegnap kezdődött Bolyai Alkotótábor kéttucatnyi résztvevőjének múzsája a Bolyaiak városában a művészi hajlamról is tanúbizonyságot tevő János mértani munkássága lehet. Bár a tábor helyszíne – akárcsak az elmúlt években – a néhai városbíró, Borsos Tamás építtette vár, az idén a művészek többnyire saját műhelyeikben alkotnak.
„Ez nem azt jelenti, hogy a tábor ideje alatt ne lennének találkozók, beszélgetések, tapasztalatcserék, kulturális rendezvények, egyszóval minden, ami az alkotók, illetve a közönség hasznára válna. A végén hagyományszerűen ezúttal is kiállítással zárjuk a rendezvénysorozatot” – jelentette be a megnyitón az esemény ötletgazdája és főszervezője, Csegzi Sándor alpolgármester.
Az elöljáró jó hírrel fogadta a táborba érkezőket; mint mondotta, az elmúlt esztendők alkotásai közül már több köztérre került, és a további munkákat is valószínűleg elhelyezik. „Változatos műveket adott a városnak a Bolyai Alkotótábor, amelyet nemcsak itthon, de külföldön is igyekeztünk népszerűsíteni” – tette hozzá az alpolgármester. Az elmúlt nyolc év termése az utóbbi két esztendőben megjárta Európát: a Marosvásárhelyen megfordult művészek alkotásaiból több nyugati országban nyílt kiállítás, többek között Bécsben és a németországi Ilmenauban.
A tábornyitó rendezvény házigazdája, a Kádárok bástyájában székelő Tamacisza Társulat vezetője, Kozsik József színművész kifejtette: reméli, hogy a vár és annak bástyái ihletet adnak majd a résztvevőknek. A jelenlévők között, a szovátai Kuti Dénes személyében akadt olyan képzőművész is, aki három évtizeddel ezelőtt már alkotott a várban. Mint mesélte, akkoriban a katonai szolgálat elől menekülve beállt segédmunkásnak és éppen a felújítás alatt álló Kádárok bástyájában, negyedmagával együtt fűrészelgette naphosszat a tartóoszlopokat és gerendákat.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.