Bolyai Farkas ( a mai Szeben megyei Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) matematikus ( a mai Szeben megyei Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) matematikus
Fotó: EME/Sapientia
Kolozsváron vetítik február 13-án Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula dokumentumfilmrendező, tévés szerkesztő filmjét.
2025. február 07., 15:422025. február 07., 15:42
Az esemény szervezője Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Sapientia EMTE, a Bolyai farkas című dokumentumfilmet a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dísztermében (a Hunyadi Mátyás teremben) láthatják az érdeklődők.
A sokoldalú tudós más tudományterületekkel, illetve művészetekkel is foglalkozott. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.
Nemcsak a nemeuklideszi geometria megszületését ünnepeljük, amikor Bolyai Jánost ünnepeljük, hanem a kreatív gondolkodás győzelmét, a keretek közül való kilépés bátorságát – hangzott el szombat délután a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
Március 25., Bartók Béla zeneszerző születésnapja lehet ezentúl a magyar zene napja.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban a közönség hétfőn, március 24-én 19 órától idén először láthatja a Madarak című produkciót.
A Sziluettek című különleges előadást tekintheti meg a Kolozsvári Magyar Opera közönsége március 25-én 19 órától.
A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.
szóljon hozzá!