Fotó: Veres Nándor
Elemiben és általános iskolában még zeneosztályban tanult, aztán váltott egy nagyot, és középiskolában már orvosnak készült, de hamar rájött: a zene az egyik legfontosabb dolog az életében, és visszatért hozzá. A csíkszeredai Boldizsár Szabolcs több zenekar fuvolása, legutóbb pedig a Csíki Játékszín Kakuk Marci című előadásában zeneszerzőként működött közre.
2015. június 30., 19:342015. június 30., 19:34
„Gyermekkoromban otthon sokat énekeltem, szüleim meg is kérdezték: akarok-e zeneiskolába járni? Hogyne akartam volna! A zeneiskolában negyedik osztályos koromtól kerültem Miklós Kármen tanárnőhöz fuvola szakon. Először a zongora jött szóba, de egyrészt már nagy voltam ahhoz, másrészt az ujjaim sem alkalmasak zongorázni. Az anyai nagytatámnak volt egy fa fuvolája, amiről édesanyám mesélt néha, és talán ennek hatására választottam végül a fuvolát\" – mesélte pályaválasztásáról a csíkszeredai Boldizsár Szabolcs, aki nemrég a Csíki Játékszín Kakuk Marci című előadásához szerzett zenét.
Nyolcadik osztály végén gondolt egy nagyot, és eldöntötte: sebész lesz, így kilencedik osztályba már biológia–kémia szakra felvételizett. Egy évig egyáltalán nem foglalkozott a zenével, de mivel nagyon hiányzott, visszatért a Nagy István Művészeti Szakközépiskolába. Itt végezte el a tizedik és tizenegyedik osztályt, majd a középiskola utolsó évére átiratkozott a kolozsvári Sigismund Toduţă Művészeti Iskolába, és ott érettségizett.
Világot látott a zenének köszönhetően
Beszélgetésünk során kiderül, zenei pályafutása során igen nagy hatással volt rá a brassói Transilvania Egyetem fuvola szakán Nicolae Maxim, aki bár túl van a hetven éven, néha még fellép a bukaresti George Enescu Filharmóniával.
„Egyszerre volt mesterem és barátom, nagy hatással volt rám. Mérföldkő volt az életemben a vele való találkozás, rengeteget tanultam tőle mind zenészként, mind emberként\" – hangsúlyozta. Szabolcs büszkén meséli, a zenének köszönhetően a 2000-es évek elején számos európai nagyvárost meglátogatott egy-egy fellépés során. „Második díjat kaptam Bukarestben egy magyar zenefesztiválon, és abban a szerencsében volt részem, hogy egy kisebb csapat tagjaként koncertkörútra vittek olyan európai nagyvárosokba, ahol Romániának nagykövetségei voltak. Párizsba is eljutottam ekkor\" – idézi fel.
Boldizsár Szabolcs már tinédzser korától olyan együttesekben játszik, amelyekkel saját zenét adtak elő, hiszen mint fogalmaz, számára mindig is fontos volt a „szabad\" zenélés, szeretné „saját magát adni\". Hallhatjuk az Inocsényka nevű együttesben, játszik a Mesehetes nevű zenekarban, valamint a Mercedes Blues Band nevű gárdában. Nem új keletű számára a színházakkal való együttműködés sem, hiszen a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház a Csárdáskirálynő és A velencei kalmár című előadásaiban játszott, a Csíki Játékszínnel pedig korábban a Fekete Péter, a Viktória és a Mária főhadnagy című darabokban.
Legutóbb a Kakuk Marci című előadást fuvolán kísérte, és ő volt a zeneszerző is. „Kaptam egy szövegkönyvet, amit elolvastam, a rendező pedig elmondta, milyen hangulatot szeretne. Elgondolkoztam, hogy tudnám ezt úgy alkotni egyedül, minél természetesebb módon, hogy zenekari hatása legyen az elhangzó zenének. A hangommal és a fuvolával próbáltam megadni a ritmust és a harmóniát, követve persze azokat a hangulatokat, amelyek a történetet kísérik\" – fogalmazott a zenész.
A zene jót tesz a gyereknek
A harmincas évei elején járó fiatalember már hetedik éve heti három alkalommal a gyergyószentmiklósi Vaskertes Általános Iskolában tanít fuvolát és furulyát, de időt szakít arra is, hogy a gyergyóremetei fúvószenekar gyermekfuvolistáit oktassa. „Alkati kérdés, hogy ki hogyan viszonyul a zenéhez. Van, akit nem kell noszogatni, mert magától tanul, próbál, mert elkapta azt az érzést, amit a zene tud nyújtani, ő született zenész\" – magyarázta.
Meggyőződése, hogy a zenélés jót tesz a gyermek fejlődésének. „A zenének köszönhetően a gyermek másként reagál a környezetére, sokkal nyitottabb lesz, és egy idő után már magára, érzelmeire is sokkal jobban figyel. Én is sokat változtam a zene révén. Sokat tanultam. Szerintem nincs olyan jó zenész, aki rossz ember lenne, és nem hallottam rossz embert jól zenélni. Minden jó zenész jó ember. A muzsikában nem lehet hazudni, ott nincs kompromiszszum\" – fogalmazott Boldizsár Szabolcs.
Lelkesen mesélte, hogy a napokban vásárolt egy baszszusfuvolát, és máris készül egy önálló fellépésre. „Lehet, hogy most éppen a Kakuk Marci hatására, de saját projektben, egyszemélyes koncertben gondolkodom, amelynek anyaga rólam, a saját érzéseimről fog szólni\" – osztja meg terveit. Egyébként nincsenek nagy álmai, csupán nyugodtan szeretne élni. „Van egy kislányom, akivel ha együtt vagyunk, sokat éneklünk, táncolunk. Ő a legszebb dolog az életemben. Nagyon jó a viszonyom vele, és ez hat a zenémre is\" – mesélte.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
szóljon hozzá!