„Karöltve” ünneplik a kolozsvári magyar színjátszást a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulóján

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem színis és fi lm szakos hallgatói közösen készülnek
a magyar színjátszás jubileumának megünneplésére •  Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem színis és fi lm szakos hallgatói közösen készülnek a magyar színjátszás jubileumának megünneplésére

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kezdeményezett. Az ünneplésbe bekapcsolódnak a színisek, a filmes hallgatók, a bölcsészek és a zeneszakosok is, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román és nemzetközi köztudatba is beemelni. A szervezőkkel beszélgettünk.

Simó Helga

2021. március 08., 20:322021. március 08., 20:32

Kolozsváron 1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a Farkas utcai kőszínházat: a kétszázadik évforduló tiszteletére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara összefogott, hogy összetett kulturális eseménysorozattal ünnepeljen. A szervezők arra is rámutattak, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román, a romániai német, illetve a nemzetközi köztudatba is beemelni.

A kolozsvári előadóterekről értekeznek

Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, a Színház és Film Kar tanára, dékánhelyettese elmondta, egy egész hét (márc. 16–21.) színházi témájú eseményei (színházi és zenei, filmes produkciók, egyetemi hallgatók munkáinak, kutatásainak bemutatása, kerekasztal-beszélgetések)

egyik pillére a nemzetközi részvétellel zajló tudományos tanácskozás, amelyet online formában tartanak.

A Farkas utcai színház, az első magyar színtársulatok számára épült kőszínház 85 évig volt hajléka és meghatározó művészeti tere az erdélyi színjátszásnak (1821-től egészen 1906-ig), ezért az esemény évfordulóját megfelelő alkalomnak tekintik arra, hogy egyrészt új felismeréseket fogalmazzanak meg a múlt színházi és zenés színházi eseményeiről, másrészt a színház mai funkcióit, nyelvéit, megvalósulási és érvényességi tereit közösen keressék.

A konferencián közel 30 kutató tart előadást, a romániai és magyarországi meghívottakon kívül németországi, horvátországi, ausztriai és lengyelországi előadók.

Két szekcióban fog zajlani a tudományos konferencia: egy angol, német, román és egy magyar nyelvű szekcióban angol nyelvű szinkrontolmácsolással.

1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a színházat, mivel ők voltak a fő patrónusai ennek az épületnek és csak másnap, 13-án léptek a színre a hivatásos színjátszók. Az évfordulóra eső napokon a projekt másik szervezőjének, a bölcsészkar professzora, Egyed Emese irodalomtörténész szervezésében a színház egykori terében, a ma egyetemi diákházként működő térben is tartanak eseményt – fejtette ki Bartha Katalin Ágnes a tervekről.
Ugyanakkor

online magyar és román nyelven zajló kerekasztal-beszélgetést is terveznek, amelyben a jelenlegi kolozsvári előadóművészeti terekre s ezek közösségi funkciójára összpontosítanak, megszólítva mind az állami, mind a független színházi terek képviselőit.

A Színház és Film Karon, az elsőéves színész és színháztudomány szakos hallgatókkal közös színháztörténeti kutatásokba kezdtek, amely egyúttal a színháztörténeti kutatás módszereibe való bevezetés is volt számukra. Az együttműködés formáit kiterjesztették a filmszakos hallgatókkal való közös munkára. A kutatások eredményeként izgalmas szövegkönyvek születtek, ezekből kisfilmek készülnek.

Idézet
„Próbáltunk olyan témákat választani, s olyan színháztörténeti kérdéseket feszegetni, hogy tudományos hozadéka is legyen, s a szélesebb közönség számára is érdekes legyen. Mindezt tettük a színház 19. századi jelenségeihez, alkotóihoz, technikai innovációihoz, sajátos kolozsvári tereihez kapcsolódóan”

– fejtette ki Bartha Katalin. Közlése szerint most hat kisfilm készül el, de többet is terveznek. Levéltári kutatáson alapuló új összefüggéseket, ritka tárgyi emlékeket is lehet majd látni ezekben a színháztörténeti kisfilmekben, melyeknek zenei anyaga a Sófalvi Emese diákjainak, a Református Tanárképző Zeneművészeti Kar hallgatóinak közreműködésével születik. Nemcsak a különböző karok, szakok együttműködését, hanem a tagozatok összefogását is kiemelte Bartha Katalin, hozzátéve,

az események révén egy kicsit bele lehet látni a karok mindennapi életébe, folyamatban lévő kutatásokba, közös produkciókba.

Radu Nica színházi rendező, tanár harmadéves hallgatóinak két produkcióját is fogják online vetíteni. Gelu Badea, a Román Színházi Intézet vezetőjének diákjai a Harag György 1985-ös Cseresznyéskertjének marosvásárhelyi román nyelvű előadásáról fognak beszélgetni.

•  Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook Galéria

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

Együttműködnek a filmesek és színházasok

Csibi László filmrendező, egyetemi oktató, a filmes projektek egyik vezetője lapunknak elmondta, két programmal készülnek erre az alkalomra. Palocsay Kata, a Színház és Film Kar bábszínészet és bábos művészet tanára vezetésével a másodéves színisek előadást készítenek, amely az egykori Farkas utcai kőszínházat idézi meg sajátos módon. A filmkar diákjai ezt az előadást fogják filmezni.

A színháztörténeti kisfilmek projektjének másik helyszínéül a Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárát választották, amely gazdag lelőhelye a kolozsvári magyar színjátszás tárgyi emlékeinek.

„Régi szövegkönyveket, képeket, dokumentumokat lehet ott látni, olyan történetekre bukkanhatunk, amelyekre máshol aligha. Ezek a történetek ott lappanganak és várják, hogy valaki felszínre hozza őket. Egykori előadások kellékei is megtalálhatók” – magyarázza Csibi László.

Fontosnak tartja az eseményt, mert ezzel erősíteni szeretnék az összefogást a karon belül.

„Itt a karon belül a filmesek és a színházasok számára fontos, hogy ne csak a cigiszünetekben találkozzanak, hanem valamiféle munkakapcsolat is kialakuljon közöttük. A következő években ezeket a munkakapcsolatokat tovább szeretnénk erősíteni, minél több közös projektet létrehozni a diákok számára” – teszi hozzá Csibi László.

A zeneszakosok is bekapcsolódnak

A Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar is bekapcsolódik a jubileumi rendezvényekbe: Sófalvi Emese oktató, szervező lapunk megkeresésére elmondta, zenés-színházi előadást és musical műhelymunkát terveznek. Az alkalmazott zeneszerzést tanulók komponálják a filmes és színis hallgatók közreműködésében készült rövidfilmek zenéjét. A kar tanárképző és muzikológus oktatói is részt vesznek a nemzetközi konferencián. Mint Sófalvi Emese mondta, diákjaik számára most nem kifejezetten a történeti szál a fontos, hanem a kortárs zenés-színházi terek, platformok birtokbavétele. „A Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak már volt közös projektje a Színház- és Filmművészeti Intézettel.

Idézet
Ezúttal annak örvendek, hogy – amint 200 évvel ezelőtt, a kőszínház avatásakor is – a különböző érdeklődésű, státuszú művészek, kutatók és „civilek” együttműködhetnek a színház égisze alatt”

– fejtette ki Sófalvi Emese.

•  Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook Galéria

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

Színházi térképek

A Bölcsészettudományi Kar német nyelv és irodalom szakos hallgatói Tar Nóra egyetemi oktató vezetésével a Színházi térképek – a közös tér és színház topográfiái elnevezésű projekttel készülnek az eseményre. A többlépcsős program keretében

a résztvevők saját szülővárosuk színházi életét dokumentálják, miközben úgynevezett „színházi térképeket” készítenek a helyi, általában többnyelvű előadó-művészet hajdani és mai játéktereiről, eseményeiről, személyiségeiről.

Az egyéni kutatások és terepmunka eredményeit a nagyközönségnek online mutatják be március 18-án nyílt óra keretében. A bölcsészkar német nyelvű, Felvilágosodás és Sturm und Drang: a német színház és dráma története a 18. században című előadás-sorozatára is sor kerül. Tar Nóra rámutatott, a BBTE karai közötti együttműködés természetesen nem előzmény nélküli, de a közösen szervezett esemény új dimenziót nyer, hiszen újfajta, karok közötti formai átjárásokat és tartalmi szimbiózist tesz lehetővé.

Idézet
„Nagyon fontosnak tartom ezt az eseményt, az egész rendezvény címében is igyekeztünk megfogalmazni, hogy a jubileum a közös értékekről és irányvonalakról is kíván szólni. Az elsősorban a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszünk a nemzetközi köztudatba is beemelni”

– mondta Tar Nóra. Az itt kiemeltek mellett még más eseménnyel is várják az érdeklődőket, a szervezők a részletes programot később közlik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. január 10., péntek

Ferenczes István Kossuth-díjas költőt köszöntik 80. születésnapján

Ferenczes István Kossuth-díjas költőt, írót, a Székelyföld folyóirat alapító főszerkesztőjét köszöntik 80. születésnapján Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusán.

Ferenczes István Kossuth-díjas költőt köszöntik 80. születésnapján
2025. január 10., péntek

A nagyváradi színház a házigazdája a hamarosan kezdődő MAFESZT-nek

Január 16-21. között ismét a nagyváradi Szigligeti Színház lesz a házigazdája a 6. MAFESZT-nek – közölte a társulat.

A nagyváradi színház a házigazdája a hamarosan kezdődő MAFESZT-nek
2025. január 10., péntek

Romániai Magyar Zenetársaság: tehetséges erdélyi diákok tanulhattak nemzetközi színvonalú zongora mesterkurzuson

A Romániai Magyar Zenetársaság szervezésében 2025. január 3. és 7. között rendezték meg azt a zongora mesterkurzust és versenyt, amely a fiatal erdélyi tehetségek zenei fejlődését támogatta.

Romániai Magyar Zenetársaság: tehetséges erdélyi diákok tanulhattak nemzetközi színvonalú zongora mesterkurzuson
2025. január 09., csütörtök

Duna: megújult produkciókkal tér vissza a Csináljuk a fesztivált!

A Duna népszerű zenés showműsora, a Csináljuk a fesztivált! negyedik évada az első elődöntővel folytatódik január 11-én. A Duna adásában az évad eddigi kedvencei megújulva térnek vissza, hogy lenyűgözzék a zsűrit és a közönséget.

Duna: megújult produkciókkal tér vissza a Csináljuk a fesztivált!
2025. január 09., csütörtök

Erdélyi személyiségeket is kitüntetnek a Magyar Kultúra Lovagja címmel

Két erdélyi kitüntetettje is lesz január 18-án a Falvak Kultúrájáért Alapítványnak: a Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerik el Nagy István nyugalmazott pécskai fizikatanár, közéleti szereplő, illetve Marosán Csaba László kolozsvári színművész munkásságát.

Erdélyi személyiségeket is kitüntetnek a Magyar Kultúra Lovagja címmel
2025. január 09., csütörtök

Filmbemutató és közönségtalálkozó Kolozsváron: új magyar vígjáték a láthatáron

A Futni mentem című új magyar filmet tekintheti meg a közönség Kolozsváron – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Filmbemutató és közönségtalálkozó Kolozsváron: új magyar vígjáték a láthatáron
2025. január 08., szerda

Újévi hangverseny köszönti a közönséget a Kolozsvári Magyar Operában

A Kolozsvári Magyar Opera társulata újévi hangversenyre várja közönségét. Az újévi hangverseny különleges műsor lesz, amely zenei ritkaságokat is felsorakoztat.

Újévi hangverseny köszönti a közönséget a Kolozsvári Magyar Operában
2025. január 08., szerda

Gróf Bánffy Dénes gyűjteményéből származó, több évszázados kollekció tekinthető meg Kolozsváron

Egyedülálló kiállítás nyílt a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem lapidáriumában, azaz kőtárában. A szobrok és díszítőművészeti alkotások gróf Bánffy Dénes (1723-1780) gyűjteményéből származnak.

Gróf Bánffy Dénes gyűjteményéből származó, több évszázados kollekció tekinthető meg Kolozsváron
2025. január 07., kedd

Ismét a kolozsvári magyar színház műsorán a felújított Hamlet

Januártól újra a Kolozsvári Állami Magyar Színház műsorán szerepel William Shakespeare tragédiája, a 2021/2022-es évadban bemutatott Hamlet című előadás, Tompa Gábor rendezésében.

Ismét a kolozsvári magyar színház műsorán a felújított Hamlet
2025. január 05., vasárnap

Vízkereszt a néphagyományban: „kukorica, disznóláb, ha süt a nap, hosszú lesz a tél”

Vízkereszt vagy háromkirályok napja a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdőnapja. A keleti egyház vízkereszt napján ünnepli Jézus születését. A naphoz számos néphagyomány is kapcsolódik.

Vízkereszt a néphagyományban: „kukorica, disznóláb, ha süt a nap, hosszú lesz a tél”