„Karöltve” ünneplik a kolozsvári magyar színjátszást a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulóján

„Karöltve” ünneplik a kolozsvári magyar színjátszást a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulóján

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem színis és fi lm szakos hallgatói közösen készülnek a magyar színjátszás jubileumának megünneplésére

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

A színház közös tere – közös a tér színháza címmel terveznek nagyszabású rendezvényt Kolozsváron: március 12-én lesz a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulója, ez alkalomból a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara rendhagyó összefogás keretében tudományos-kulturális projektet kezdeményezett. Az ünneplésbe bekapcsolódnak a színisek, a filmes hallgatók, a bölcsészek és a zeneszakosok is, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román és nemzetközi köztudatba is beemelni. A szervezőkkel beszélgettünk.

Simó Helga

2021. március 08., 20:322021. március 08., 20:32

Kolozsváron 1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a Farkas utcai kőszínházat: a kétszázadik évforduló tiszteletére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara összefogott, hogy összetett kulturális eseménysorozattal ünnepeljen. A szervezők arra is rámutattak, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román, a romániai német, illetve a nemzetközi köztudatba is beemelni.

A kolozsvári előadóterekről értekeznek

Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, a Színház és Film Kar tanára, dékánhelyettese elmondta, egy egész hét (márc. 16–21.) színházi témájú eseményei (színházi és zenei, filmes produkciók, egyetemi hallgatók munkáinak, kutatásainak bemutatása, kerekasztal-beszélgetések)

egyik pillére a nemzetközi részvétellel zajló tudományos tanácskozás, amelyet online formában tartanak.

A Farkas utcai színház, az első magyar színtársulatok számára épült kőszínház 85 évig volt hajléka és meghatározó művészeti tere az erdélyi színjátszásnak (1821-től egészen 1906-ig), ezért az esemény évfordulóját megfelelő alkalomnak tekintik arra, hogy egyrészt új felismeréseket fogalmazzanak meg a múlt színházi és zenés színházi eseményeiről, másrészt a színház mai funkcióit, nyelvéit, megvalósulási és érvényességi tereit közösen keressék.

A konferencián közel 30 kutató tart előadást, a romániai és magyarországi meghívottakon kívül németországi, horvátországi, ausztriai és lengyelországi előadók.

Két szekcióban fog zajlani a tudományos konferencia: egy angol, német, román és egy magyar nyelvű szekcióban angol nyelvű szinkrontolmácsolással.

1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a színházat, mivel ők voltak a fő patrónusai ennek az épületnek és csak másnap, 13-án léptek a színre a hivatásos színjátszók. Az évfordulóra eső napokon a projekt másik szervezőjének, a bölcsészkar professzora, Egyed Emese irodalomtörténész szervezésében a színház egykori terében, a ma egyetemi diákházként működő térben is tartanak eseményt – fejtette ki Bartha Katalin Ágnes a tervekről.
Ugyanakkor

online magyar és román nyelven zajló kerekasztal-beszélgetést is terveznek, amelyben a jelenlegi kolozsvári előadóművészeti terekre s ezek közösségi funkciójára összpontosítanak, megszólítva mind az állami, mind a független színházi terek képviselőit.

A Színház és Film Karon, az elsőéves színész és színháztudomány szakos hallgatókkal közös színháztörténeti kutatásokba kezdtek, amely egyúttal a színháztörténeti kutatás módszereibe való bevezetés is volt számukra. Az együttműködés formáit kiterjesztették a filmszakos hallgatókkal való közös munkára. A kutatások eredményeként izgalmas szövegkönyvek születtek, ezekből kisfilmek készülnek.

Idézet
„Próbáltunk olyan témákat választani, s olyan színháztörténeti kérdéseket feszegetni, hogy tudományos hozadéka is legyen, s a szélesebb közönség számára is érdekes legyen. Mindezt tettük a színház 19. századi jelenségeihez, alkotóihoz, technikai innovációihoz, sajátos kolozsvári tereihez kapcsolódóan”

– fejtette ki Bartha Katalin. Közlése szerint most hat kisfilm készül el, de többet is terveznek. Levéltári kutatáson alapuló új összefüggéseket, ritka tárgyi emlékeket is lehet majd látni ezekben a színháztörténeti kisfilmekben, melyeknek zenei anyaga a Sófalvi Emese diákjainak, a Református Tanárképző Zeneművészeti Kar hallgatóinak közreműködésével születik. Nemcsak a különböző karok, szakok együttműködését, hanem a tagozatok összefogását is kiemelte Bartha Katalin, hozzátéve,

az események révén egy kicsit bele lehet látni a karok mindennapi életébe, folyamatban lévő kutatásokba, közös produkciókba.

Radu Nica színházi rendező, tanár harmadéves hallgatóinak két produkcióját is fogják online vetíteni. Gelu Badea, a Román Színházi Intézet vezetőjének diákjai a Harag György 1985-ös Cseresznyéskertjének marosvásárhelyi román nyelvű előadásáról fognak beszélgetni.

Galéria

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

Együttműködnek a filmesek és színházasok

Csibi László filmrendező, egyetemi oktató, a filmes projektek egyik vezetője lapunknak elmondta, két programmal készülnek erre az alkalomra. Palocsay Kata, a Színház és Film Kar bábszínészet és bábos művészet tanára vezetésével a másodéves színisek előadást készítenek, amely az egykori Farkas utcai kőszínházat idézi meg sajátos módon. A filmkar diákjai ezt az előadást fogják filmezni.

A színháztörténeti kisfilmek projektjének másik helyszínéül a Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárát választották, amely gazdag lelőhelye a kolozsvári magyar színjátszás tárgyi emlékeinek.

„Régi szövegkönyveket, képeket, dokumentumokat lehet ott látni, olyan történetekre bukkanhatunk, amelyekre máshol aligha. Ezek a történetek ott lappanganak és várják, hogy valaki felszínre hozza őket. Egykori előadások kellékei is megtalálhatók” – magyarázza Csibi László.

Fontosnak tartja az eseményt, mert ezzel erősíteni szeretnék az összefogást a karon belül.

„Itt a karon belül a filmesek és a színházasok számára fontos, hogy ne csak a cigiszünetekben találkozzanak, hanem valamiféle munkakapcsolat is kialakuljon közöttük. A következő években ezeket a munkakapcsolatokat tovább szeretnénk erősíteni, minél több közös projektet létrehozni a diákok számára” – teszi hozzá Csibi László.

A zeneszakosok is bekapcsolódnak

A Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar is bekapcsolódik a jubileumi rendezvényekbe: Sófalvi Emese oktató, szervező lapunk megkeresésére elmondta, zenés-színházi előadást és musical műhelymunkát terveznek. Az alkalmazott zeneszerzést tanulók komponálják a filmes és színis hallgatók közreműködésében készült rövidfilmek zenéjét. A kar tanárképző és muzikológus oktatói is részt vesznek a nemzetközi konferencián. Mint Sófalvi Emese mondta, diákjaik számára most nem kifejezetten a történeti szál a fontos, hanem a kortárs zenés-színházi terek, platformok birtokbavétele. „A Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak már volt közös projektje a Színház- és Filmművészeti Intézettel.

Idézet
Ezúttal annak örvendek, hogy – amint 200 évvel ezelőtt, a kőszínház avatásakor is – a különböző érdeklődésű, státuszú művészek, kutatók és „civilek” együttműködhetnek a színház égisze alatt”

– fejtette ki Sófalvi Emese.

Galéria

Fotó: BBTE Színház és Film Kara - Facebook

Színházi térképek

A Bölcsészettudományi Kar német nyelv és irodalom szakos hallgatói Tar Nóra egyetemi oktató vezetésével a Színházi térképek – a közös tér és színház topográfiái elnevezésű projekttel készülnek az eseményre. A többlépcsős program keretében

a résztvevők saját szülővárosuk színházi életét dokumentálják, miközben úgynevezett „színházi térképeket” készítenek a helyi, általában többnyelvű előadó-művészet hajdani és mai játéktereiről, eseményeiről, személyiségeiről.

Az egyéni kutatások és terepmunka eredményeit a nagyközönségnek online mutatják be március 18-án nyílt óra keretében. A bölcsészkar német nyelvű, Felvilágosodás és Sturm und Drang: a német színház és dráma története a 18. században című előadás-sorozatára is sor kerül. Tar Nóra rámutatott, a BBTE karai közötti együttműködés természetesen nem előzmény nélküli, de a közösen szervezett esemény új dimenziót nyer, hiszen újfajta, karok közötti formai átjárásokat és tartalmi szimbiózist tesz lehetővé.

Idézet
„Nagyon fontosnak tartom ezt az eseményt, az egész rendezvény címében is igyekeztünk megfogalmazni, hogy a jubileum a közös értékekről és irányvonalakról is kíván szólni. Az elsősorban a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszünk a nemzetközi köztudatba is beemelni”

– mondta Tar Nóra. Az itt kiemeltek mellett még más eseménnyel is várják az érdeklődőket, a szervezők a részletes programot később közlik.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 06., szombat

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók

Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.

Most vagy soha! – A film készítésének kulisszatitkaiba avatnak be erdélyi turnéjukon az alkotók
2024. április 04., csütörtök

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról

„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.

A kultúra nem lóverseny, hanem a boldog sokféleség terepe – Visky András Kossuth-díjáról, alkotásról, megajándékozottságról
2024. április 04., csütörtök

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok

Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.

A Semmelweis című filmmel nyit, számos friss alkotást kínál közönségének a Brassói Magyar Filmnapok
2024. április 04., csütörtök

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után

Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.

Elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, aki gazdag szépprózai életművet hagyott maga után
2024. április 04., csütörtök

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének

Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.

Fekete Vince költő a meghívottja a Kolozsvári Állami Magyar Színház költészet-napi eseményének
2024. április 03., szerda

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása

Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.

Minden politikai történet mögött intim drámák állnak – Fontos kérdéseket feszeget a kolozsvári színház új előadása
2024. április 03., szerda

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat

Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.

Miniévaddal, költészetnappal ünnepel a 70 éves szatmárnémeti Harag György Társulat
2024. április 02., kedd

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján

Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.

KAF-emlékestet tartanak Kolozsváron a magyar költészet napján
2024. április 01., hétfő

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.

Egyed Péter íróra, filozófusra emlékeznek a Kolozsvári Állami Magyar Színházban
2024. március 31., vasárnap

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.

Elhunyt Tordy Géza színművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja