„Karöltve” ünneplik a kolozsvári magyar színjátszást a Farkas utcai kőszínház avatójának 200. évfordulóján

Kolozsváron 1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a Farkas utcai kőszínházat: a kétszázadik évforduló tiszteletére a Babeș–Bolyai Tudományegyetem több kara összefogott, hogy összetett kulturális eseménysorozattal ünnepeljen. A szervezők arra is rámutattak, a magyar nyelvű színjátszás szempontjából fontos jubileumot igyekszenek a román, a romániai német, illetve a nemzetközi köztudatba is beemelni.

Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, a Színház és Film Kar tanára, dékánhelyettese elmondta, egy egész hét (márc. 16–21.) színházi témájú eseményei (színházi és zenei, filmes produkciók, egyetemi hallgatók munkáinak, kutatásainak bemutatása, kerekasztal-beszélgetések)

egyik pillére a nemzetközi részvétellel zajló tudományos tanácskozás, amelyet online formában tartanak.

A Farkas utcai színház, az első magyar színtársulatok számára épült kőszínház 85 évig volt hajléka és meghatározó művészeti tere az erdélyi színjátszásnak (1821-től egészen 1906-ig), ezért az esemény évfordulóját megfelelő alkalomnak tekintik arra, hogy egyrészt új felismeréseket fogalmazzanak meg a múlt színházi és zenés színházi eseményeiről, másrészt a színház mai funkcióit, nyelvéit, megvalósulási és érvényességi tereit közösen keressék.

A konferencián közel 30 kutató tart előadást, a romániai és magyarországi meghívottakon kívül németországi, horvátországi, ausztriai és lengyelországi előadók.

Két szekcióban fog zajlani a tudományos konferencia: egy angol, német, román és egy magyar nyelvű szekcióban angol nyelvű szinkrontolmácsolással.

1821. március 12-én a műkedvelő arisztokraták nyitották meg a színházat, mivel ők voltak a fő patrónusai ennek az épületnek és csak másnap, 13-án léptek a színre a hivatásos színjátszók. Az évfordulóra eső napokon a projekt másik szervezőjének, a bölcsészkar professzora, Egyed Emese irodalomtörténész szervezésében a színház egykori terében, a ma egyetemi diákházként működő térben is tartanak eseményt – fejtette ki Bartha Katalin Ágnes a tervekről.
Ugyanakkor

online magyar és román nyelven zajló kerekasztal-beszélgetést is terveznek, amelyben a jelenlegi kolozsvári előadóművészeti terekre s ezek közösségi funkciójára összpontosítanak, megszólítva mind az állami, mind a független színházi terek képviselőit.

A Színház és Film Karon, az elsőéves színész és színháztudomány szakos hallgatókkal közös színháztörténeti kutatásokba kezdtek, amely egyúttal a színháztörténeti kutatás módszereibe való bevezetés is volt számukra. Az együttműködés formáit kiterjesztették a filmszakos hallgatókkal való közös munkára. A kutatások eredményeként izgalmas szövegkönyvek születtek, ezekből kisfilmek készülnek.

– fejtette ki Bartha Katalin. Közlése szerint most hat kisfilm készül el, de többet is terveznek. Levéltári kutatáson alapuló új összefüggéseket, ritka tárgyi emlékeket is lehet majd látni ezekben a színháztörténeti kisfilmekben, melyeknek zenei anyaga a Sófalvi Emese diákjainak, a Református Tanárképző Zeneművészeti Kar hallgatóinak közreműködésével születik. Nemcsak a különböző karok, szakok együttműködését, hanem a tagozatok összefogását is kiemelte Bartha Katalin, hozzátéve,

az események révén egy kicsit bele lehet látni a karok mindennapi életébe, folyamatban lévő kutatásokba, közös produkciókba.

Radu Nica színházi rendező, tanár harmadéves hallgatóinak két produkcióját is fogják online vetíteni. Gelu Badea, a Román Színházi Intézet vezetőjének diákjai a Harag György 1985-ös Cseresznyéskertjének marosvásárhelyi román nyelvű előadásáról fognak beszélgetni.

Csibi László filmrendező, egyetemi oktató, a filmes projektek egyik vezetője lapunknak elmondta, két programmal készülnek erre az alkalomra. Palocsay Kata, a Színház és Film Kar bábszínészet és bábos művészet tanára vezetésével a másodéves színisek előadást készítenek, amely az egykori Farkas utcai kőszínházat idézi meg sajátos módon. A filmkar diákjai ezt az előadást fogják filmezni.

A színháztörténeti kisfilmek projektjének másik helyszínéül a Kolozsvári Állami Magyar Színház dokumentációs tárát választották, amely gazdag lelőhelye a kolozsvári magyar színjátszás tárgyi emlékeinek.

„Régi szövegkönyveket, képeket, dokumentumokat lehet ott látni, olyan történetekre bukkanhatunk, amelyekre máshol aligha. Ezek a történetek ott lappanganak és várják, hogy valaki felszínre hozza őket. Egykori előadások kellékei is megtalálhatók” – magyarázza Csibi László.

Fontosnak tartja az eseményt, mert ezzel erősíteni szeretnék az összefogást a karon belül.

„Itt a karon belül a filmesek és a színházasok számára fontos, hogy ne csak a cigiszünetekben találkozzanak, hanem valamiféle munkakapcsolat is kialakuljon közöttük. A következő években ezeket a munkakapcsolatokat tovább szeretnénk erősíteni, minél több közös projektet létrehozni a diákok számára” – teszi hozzá Csibi László.

A Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar is bekapcsolódik a jubileumi rendezvényekbe: Sófalvi Emese oktató, szervező lapunk megkeresésére elmondta, zenés-színházi előadást és musical műhelymunkát terveznek. Az alkalmazott zeneszerzést tanulók komponálják a filmes és színis hallgatók közreműködésében készült rövidfilmek zenéjét. A kar tanárképző és muzikológus oktatói is részt vesznek a nemzetközi konferencián. Mint Sófalvi Emese mondta, diákjaik számára most nem kifejezetten a történeti szál a fontos, hanem a kortárs zenés-színházi terek, platformok birtokbavétele. „A Református Tanárképző és Zeneművészeti Karnak már volt közös projektje a Színház- és Filmművészeti Intézettel.

– fejtette ki Sófalvi Emese.

A Bölcsészettudományi Kar német nyelv és irodalom szakos hallgatói Tar Nóra egyetemi oktató vezetésével a Színházi térképek – a közös tér és színház topográfiái elnevezésű projekttel készülnek az eseményre. A többlépcsős program keretében

a résztvevők saját szülővárosuk színházi életét dokumentálják, miközben úgynevezett „színházi térképeket” készítenek a helyi, általában többnyelvű előadó-művészet hajdani és mai játéktereiről, eseményeiről, személyiségeiről.

Az egyéni kutatások és terepmunka eredményeit a nagyközönségnek online mutatják be március 18-án nyílt óra keretében. A bölcsészkar német nyelvű, Felvilágosodás és Sturm und Drang: a német színház és dráma története a 18. században című előadás-sorozatára is sor kerül. Tar Nóra rámutatott, a BBTE karai közötti együttműködés természetesen nem előzmény nélküli, de a közösen szervezett esemény új dimenziót nyer, hiszen újfajta, karok közötti formai átjárásokat és tartalmi szimbiózist tesz lehetővé.

– mondta Tar Nóra. Az itt kiemeltek mellett még más eseménnyel is várják az érdeklődőket, a szervezők a részletes programot később közlik.