HIRDETÉS
Az egyesület és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) által szervezett ünnepségen elhangzott, Benkő Samu az EME alelnökeként (1990–1994), majd elnökeként (1994–2002), tudományszervező- és népszerűsítőként, többek közt az erdélyi művelődéstörténet 18-19. századának, az 1848-49-es forradalom korszakának kutatójaként, Bolyai János kéziratos hagyatékának feldolgozójaként meghatározó szerepet játszott az erdélyi tudományos életben.
Ő rendezte sajtó alá egyebek mellett Szenczi Molnár Albert naplóját, II. Rákóczi Ferenc és Bolyai János vallomásait, szerkesztője volt a Kriterion Könyvkiadó Téka sorozatának, az ő ösztönzésére is sikerült megjelentetni a Szótörténeti Tár köteteit.
Sipos Gábor történész, az EME elnöke, Néda Zoltán fizikus, valamint a debreceni egyetem képviselője is méltatta Benkő Samu munkásságát, aki egyébként a debreceni egyetem díszdoktora. A magyarországi tudományos élet képviselői közül többen is köszöntő levelet juttattak el, amiket felolvastak a rendezvényen, Lovász László, az Akadémia elnöke is születésnapi üdvözletét küldte az ünnepeltnek. A rengidős művelődéstörténészről, aki megőrizte szellemi frissességét, Vékás Lajos kolozsvári születésű jogtudós, az MTA alelnöke levelében úgy fogalmazott,
a magyarországi tudományos élet is hálával tartozik Benkő Samunak, aki az erdélyi tudományos örökséget népszerűsítette, az önmagával szemben is kritikus tudós művei az európai egyetemesség összefüggésrendszerében születtek.
Benkő Samu a köszöntéseket meghatottan nyugtázta, majd elmondta, pályafutása során rengeteg jeles erdélyi magyart ismert meg, de közülük ki kellene emelni a huszadik század példamutatónak tekinthető személyiségét, vezető értelmiségijét, akkor az Márton Áron püspök, akit személyesen ismert. „Márton Áron az, akihez mindenki mérheti életértékelését" – fogalmazott a művelődéstörténész.
