„Azóta is élek – azóta is írok” – Bereményi Gézával találkoztak az olvasók a SepsiBook könyvvásáron

Bereményi Géza író •  Fotó: Facebook/SepsiBook

Bereményi Géza író

Fotó: Facebook/SepsiBook

Gyermekkori emlékekről, az íráshoz való viszonyáról és a különböző műfajokban való alkotás folyamatáról mesélt Bereményi Géza Kossuth-díjas író a vasárnap záruló, négynapos sepsiszentgyörgyi SepsiBook könyvvásáron.

Oláh Eszter

2022. május 29., 18:222022. május 29., 18:22

2022. május 29., 19:052022. május 29., 19:05

Az erdélyi és magyarországi kulturális élet személyiségei közül szép számban vettek részt írók, költők a csütörtökön kezdődött, vasárnap záruló háromszéki SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Az első ízben szervezett szemle szombati megívottjai közt szerepelt Bereményi Géza, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-, József Attila és Balázs Béla-díjas író, akivel legújabb, 2021-ben megjelent kötete kapcsán Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője beszélgetett a vásár helyszínén, a Sepsi Arénában.

A gyermekkori emlékfoszlányokkal, a nagyszülői legendáriummal, számos írásában megjelenő Teleki térrel és az írói pálya során többször visszaköszönő motívumokkal találkozhat az olvasó Bereményi Géza 2021-ben megjelent Azóta is élek című novelláskötetében, amely az író hetvenötödik születésnapja alkalmából jelent meg a Magvető kiadó gondozásában. Szerkesztőként, a novellák világában és az író életében otthonosan mozgó Szegő János kalauzolta el a könyvvásáron az érdeklődőket a közel egyórás beszélgetés során.

Különös érzék a valósághoz

A novellákban többször megjelenő gyermek nagyszüleihez fűződő viszonya kapcsán az író elmondta,

már gyerekkorában rendelkezett egyfajta „radarral”, amely kiszűrte, mikor mondanak igazat neki és mikor nem.

Mint mondta, már kiskorában is rögtön tudta, ha nagyapja – borotválkozás közben – egy történet mesélésében hirtelen elhallgatott, majd néhány pillanat gondolkodás után, kihagyva egy-egy részletet, továbbmesélte azt: ilyenkor benne mindig ugrott egyet, majd összezilálódott a történet logikája „Nekünk, embereknek, azt hiszem, nagyon nagy érzékünk van a valósághoz, és akinek nincs, az lefojtja, az nem akarja tudni” – vallotta az író a történetekben rejlő igazságérték kapcsán.

A gyermekkor sokszor homályba vesző emlékfoszlányaiból rekonstruált történetekkel Bereményi Géza nem csak legutóbb megjelent novelláskötetében foglalkozott, hanem a szintén 2021-es önéletrajzi regényében, a Magyar Copperfieldben is. Szegő János szerint a regény egy igazán különleges gyermek alakjával ajándékozta meg a magyar irodalmat. Az életrajz megírására reflektálva az író elmondta,

a regény olyan volt számára, mint mondjuk Atlantisz, amelyből egyszer csak előbukkant a gyermekkora.

Az író azt is elmesélte, hogy egyetemista korában egy évfolyamtársa unszolására megmutatta egy háromoldalas novelláját, ezért társai rögtön „íróvá avatták”, bevették maguk közé, a fiatal írókból álló társaságba. „Köztük 1968 körül az volt az alapszabály, hogy tilos Magyarországon nyomtatásban megjelenni. Akkoriban szinte vadásztak a fiatal írókra, viszont nem volt szabad megjelenni, mert azáltal bekerültek volna a hazugok közé és korrumpálódtak volna. Később megszegtem ezt a fogadalmat és még egyetemista koromban leadtam egy kötetre való novellát a Magvető kiadónál egy szerkesztőnek. Így lettem elsőkötetes író huszonhárom éves koromban, belekeveredtem az irodalomba” – mesélte az író.

Elsőkötetes huszonhárom évesen

Íróvá válásának korai folyamatáról és az adott kor ambivalenciájáról is megosztott egy történetet, amely a kötet megjelenése utáni három-négy hétben történt, amikor a szerkesztő behívta a Magvető kiadó akkori, ötödik emeleti székházába, amelyben – mint mesélte – egy ún. „paternoster” lift vezetett a megfelelő emeletre. A felfelé vezető liftút során az író Bata Imre irodalomtörténésszel, Weöres Sándor szerkesztőjével találkozott, aki rögtön nekiszegezte a tőle elvártakat, nevezetesen, hogy a magyar irodalomnak egy olyan generációjához tartozik, amelynek feladata, hogy visszavezesse a magyar olvasókat Istenhez.

Ezt követően, a liftből kiszállva, a kiadó akkori igazgatójába, Kardos Györgybe botlott, aki szívélyesen behívta irodájába és felvilágosította: vigyázzon, mit mond a szerkesztőjének, Sík Csabának, ő ugyanis veszélyes ember. Meghallgatva a jó tanácsot, végül megérkezett úti céljához, szerkesztőjéhez, aki már értesült is az igazgatónál tett látogatásáról és szintén óva intette a fiatal írót az igazgatótól, mondván, hogy ő is egy fölöttébb veszélyes ember.

Idézet
Ekkor döbbentem rá, hogy ez a szerkesztőség és a magyar irodalom. Lementem a Vörösmarty térre és eldöntöttem, hogy soha többé egyetlen sort sem írok le magyarul, hogy nem fogok többé írni”

– emlékezett vissza az szerkesztőségben szerzett ellentmondásos benyomásaira. 

Találkozás egy rajztanárral

Bereményi nemcsak a szépirodalom neves alakjaként, hanem dalszövegíróként, forgatókönyvíróként, valamint rendezőként is ismertté vált.

A Cseh Tamás énekessel, dalszerzővel való találkozásra is egyfajta mentsvárként tekint, amely kiemelhette az akkori kor szigorú megkötéseiből.

„Az volt a szerencsém, hogy összeismerkedtem egy rajztanárral, aki nyaranta indiános játékot játszott és gitározgatott, énekelgetett angol szövegeket. Fölajánlottam neki, hogy írok dalszövegeket, mert íráskényszerem volt, és egy egész dalszövegírói életművet összeállítottam az évek során” – mondta Bereményi Géza. Úgy fogalmazott, évtizedekig együttműködött „ezzel a Cseh Tamás nevű rajztanárral, akiből énekes lett”.

Mint mondta, a dalszövegeket alapvetően nem versnek szánta, hanem inkább élvezte, hogy a megadott zenére a lehető legnyersebben és legnyíltabban írhatta le, amit gondolt és érzett, hiszen akkor a rendszer ellenőrző figyelme épp nem rá összpontosult. Kezdetben a dalszerző személyével sem különösebben foglalkozott, bizonyítja ezt az a tény is, hogy azelőtt sosem hallotta énekelni Cseh Tamást, úgy ajánlotta fel, hogy dalszövegeket ír neki.

Idézet
Azt írhattam, amit akartam. Trágár szavakat, amikre Cseh Tamás azt mondta, hogy nem tudja elénekelni, mert az édesanyja is hallani fogja és haragudni fog. Mire én megkérdeztem, művészi szabadságról nem hallottál, és elénekeltettem vele”

– idézte fel Bereményi Géza.

A közönségtalálkozón – a jelenlevők örömére – a szerző felolvasta legújabb kötetének Jézus újságot olvas című novelláját, amely szintén a gyerekkorát idézi. A történetben gondoskodó nagymamájának, illetve a misztikus, falon függő Jézus-képnek köszönhetően megmenekült egy akkori járványból. Idézet a novellából: „A következő az volt, hogy mezítláb álltam a padlón, amikor a kendős asszony visszaérkezett. Magasan fölém jött, felkapott, az ágyba vitt. Azóta is élek”.

korábban írtuk

Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál
Új fejezet Háromszék kulturális életében: elrajtolt a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál

A széles kínálatú könyvvásár mellett izgalmas közönségtalálkozókkal, gyerekfoglalkozásokkal és koncertekkel készültek a szervezők a Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál első kiadására, amely csütörtöktől vasárnapig zajlik Sepsiszentgyörgyön.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán
2024. október 23., szerda

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban

Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.

Legyél te is műalkotás! – különleges kezdeményezés a temesvári színházban
2024. október 23., szerda

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés

Immár harmadik alkalommal tartják az Erdélyi Népmesemondó Találkozót, az eseményre Háromszéken kerül sor.

Fókuszban a kortárs erdélyi élőszavas mesélés
2024. október 23., szerda

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál

Rövidfilmek mellett nagyjátékfilmek is szerepelnek a programban 32. Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon, amelyet november 6. és 10. között tartanak Marosvásárhelyen – közölték a szervezők.

Nagyjátékfilmekkel, Bogyóval és Babócával is várja az érdeklődőket a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm fesztivál
2024. október 21., hétfő

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban

A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.

Nonverbális, minden korosztálynak szóló berlini bábelőadás a Puckban
2024. október 21., hétfő

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé

Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Héja-nász: Ady és Léda viharos szerelmét végigkísérő leveleket tettek közzé
2024. október 20., vasárnap

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó

Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.

Történelemóra „görbe tükörrel és fekete zongorával”: svédországi magyaroknak viszi el előadását két kolozsvári alkotó