Bartók és Kodály zenéje mint közös nevező – premier a kolozsvári színházban

Cs. Kiss Zsuzsánna, Csiki Csaba, Mester Dávid, ifj. Vidnyánszky Attila, Visky András és Vecsei H. Miklós az Ifjú barbárok sajtótájékoztatóján  •  Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/ Biró István

Cs. Kiss Zsuzsánna, Csiki Csaba, Mester Dávid, ifj. Vidnyánszky Attila, Visky András és Vecsei H. Miklós az Ifjú barbárok sajtótájékoztatóján 

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház/ Biró István

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéből inspirálódott előadást mutatnak be a Kolozsvári Állami Magyar Színházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az Ifjú barbárok című előadás alkotói hétfői sajtótájékoztatójukon kifejtették: erőteljes, közös munka eredménye a produkció, amelynek egyik fókuszában a zene egyetemessége áll.

Kiss Judit

2022. július 04., 17:072022. július 04., 17:07

Bartók Béla és Kodály Zoltán életművéből inspirálódva mit lehet leszűrni a körülöttünk lévő világról? – ezt jeleníti meg az Ifjú barbárok című, ifj. Vidnyánszky Attila által rendezett előadás, amelynek premierjét szerdán tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

A fiatal rendező szerint nem céljuk Bartók és Kodály életét elmesélni, lehetetlen volna, és nem céljuk történetet mesélni vagy zenés darabot írni sem, ehelyett visszhangokat kerestek, amik ma ugyanúgy szólhatnak, mint száz évvel ezelőtt.

Dinamika és átváltozások

A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös koprodukciójának tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott, sokféle szín, erőteljes dinamika és „átváltozások” jellemzik az előadást, akárcsak az egy hónapig tartó próbafolyamatot.

Ifj. Vidnyánszky Attila az előadást Bartók Béla és Kodály Zoltán életéből inspirálódva, Vecsei H. Miklós szövege és az alkotócsapat improvizációi alapján rendezte, a koreográfus Berecz István.

A fiatal rendező korábban is dolgozott a kolozsvári társulattal, tavaly a Rómeó és Júliát állította színpadra. Visky András, a társulat művészeti vezetője elmondta, különleges előadásról van szó, ami azt a kérdést is körüljárja, hogy mit is jelent az autentikusság. A rendező kifejtette, Vecsei H. Miklóssal sokat dolgoztak már közösen, többek közt Arany és Petőfi életéből, életművéből kiindulva is készítettek már közösen produkciót.

Idézet
„Ha az ember klasszikus alkotókról készít előadást, persze van előképe, de nem tudja, merre induljon. A mostani erőteljes közösségi munka volt, a darab nem lesz más színháznak izgalmas, és az előadás nem hasonlítható semmihez”

– mondta Ifj. Vidnyánszky Attila. Rámutatott, a kolozsvári Rómeó és Júlia című előadás során is tapasztalta, alkotótársai nemcsak végrehajtók, hanem közösen teremtenek valamit. „Tulajdonképpen nem is rendező, hanem fordító vagyok, aki lefordítja azt, amit közösen kidolgoztunk” – mondta fj. Vidnyánszky. Úgy fogalmazott, izgalmas olyan témákhoz nyúlni, ami nem szorul a szavak magyarázatára és a zene témája ilyen.

Idézet
„Tud-e közös nevező, valódi testvériség lenni a zene, össze tudja-e kötni környezetünket, népeinket, országainkat? Igen, a zene ilyen.” 

Kodály és Bartók, az úttörő „barbárok”

Vecsei H. Miklóst, a darab íróját ismeri már a kolozsvári közönség: az idén bemutatott, Hamlet című előadás főszerepét játssza. A szöveg megalkotásának mikéntjéről szóló kérdésre válaszolva azt mondta, a legszebb szavaknak is lejár a szavatossági idejük, Bartók és Kodály életműve pedig a szavakon túl üzen.

Idézet
„Az előadás hangulatában, energiájában azt az üzenetet adja, amit nem is tudunk szavakkal megfogalmazni. A két zeneszerző  huszonéves korában ment el gyűjteni kulturális ellenszélben, az akadémia sem támogatta őket. Úttörők voltak, akik nélkül a népzene és népdalok csorbítottan lennének jelen a mai magyar kultúrában”

– mondta Vecsei. Arról is beszélt, azért Ifjú barbárok a darab címe, mert Bartók egyik fő művének Allegro barbaro a címe, a zeneszerző azért adta ezt a címet, mert kritikusai azt mondták, úgy veri a zongorát, mint egy barbár. „Bartók önkritikusan fogalmazta meg így. A címben azért van benne az ifjú szó, mert ők a fiatalon, a saját pénzükből elindultak fonográffal gyűjteni valami olyasmit, amiről nem is tudták, hogy megtalálják-e” – mondta Vecsei.

A produkcióban a Tokos zenekar zenél: Tókos Csongor Attila, Vajas Albert, Szép Gyula Bálint, Szakács Kristóf, Bálint Zsombor.

Az előadás zeneszerzője, Mester Dávid elmondta, megszólalnak autentikus népzenei betétek, és észrevétlenül átfordul a zenei anyag egy megírott szabály- és harmóniarendszerbe. Csiki Csaba díszlettervező arról beszélt, a megalkotott téren is érződik egyfajta nyerseség, ami azt sugallja, hogy nincs vége a történetnek. „Egyszerre jelen van a kint is és a bent is, nem szerettük volna lezárni befejezett díszletképpel” – mondta a díszlettervező.

Cs. Kiss Zsuzsánna jelmeztervező arra tért ki, hogy a konkrét és az absztrakt egyaránt jelen van az alkotócsapat munkájában, ahogy az is, hogy van, amit nem lehet megmagyarázni és nem is kell.

„A jelmezekben van egy alap, az 1930-as, 1950-es évek stílusának egyfajta esztétikája, de ez csak a "vázlat". A folyamatos átváltozások mindig átalakítják a dolgokat, egy színész több szerepet játszik. Az előadás elkészítésében fontos az a fajta improvizáció, amiben magadat is meg kell lepned” – fogalmazott Cs. Kiss Zsuzsánna.

A produkcióban fellépnek a Sapientia táncszakának hallgatói is: András Katalin-Bíborka és Lakatos Ágnes elmondta, számukra kihívás a színházi előadás, de táncszakosok lévén Bartók és Kodály zenéje közel áll hozzájuk.

Az előadás szerepeiben Tőtszegi Zsuzsa, Imre Éva, Szűcs Ervin, Bodolai Balázs, valamint Albert Csilla, Gedő Zsolt és Farkas Loránd lép színpadra. Imre Éva, aki Bartók Bélát játssza, a próbafolyamatról elmondta, intenzív a próbafolyamat, mert színes, sokrétű az, amit a színésznek csinálnia kell ebben az előadásban, ő pedig örül a férfiszerepnek.

Tőtszegi Zsuzsa kiemelte, néptáncos családból származik, így számára nem idegen ez a világ, ráadásul a nagyapja személyesen találkozott Kodállyal, neki pedig a Bartók Amerikában volt a kedvenc verse. Bodolai Balázs arról beszélt, ifj. Vidnyánszky Attila látásmódja nagyon "zenei", ezt a Rómeó és Júlia esetében is érezhető volt.

Albert Csilla azt mondta, a próbafolyamat olyan volt, mint egy mesterkurzus: zene-, tánc-, irodalomképzés is egyszerre. Az előadást a premiert követően augusztusban is láthatja a kolozsvári közönség.

 

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron