A fiatal rendező korábban is dolgozott a kolozsvári társulattal, tavaly a Rómeó és Júliát állította színpadra. Visky András, a társulat művészeti vezetője elmondta, különleges előadásról van szó, ami azt a kérdést is körüljárja, hogy mit is jelent az autentikusság. A rendező kifejtette, Vecsei H. Miklóssal sokat dolgoztak már közösen, többek közt Arany és Petőfi életéből, életművéből kiindulva is készítettek már közösen produkciót.

– mondta Ifj. Vidnyánszky Attila. Rámutatott, a kolozsvári Rómeó és Júlia című előadás során is tapasztalta, alkotótársai nemcsak végrehajtók, hanem közösen teremtenek valamit. „Tulajdonképpen nem is rendező, hanem fordító vagyok, aki lefordítja azt, amit közösen kidolgoztunk” – mondta fj. Vidnyánszky. Úgy fogalmazott, izgalmas olyan témákhoz nyúlni, ami nem szorul a szavak magyarázatára és a zene témája ilyen.

Kodály és Bartók, az úttörő „barbárok”

Vecsei H. Miklóst, a darab íróját ismeri már a kolozsvári közönség: az idén bemutatott, Hamlet című előadás főszerepét játssza. A szöveg megalkotásának mikéntjéről szóló kérdésre válaszolva azt mondta, a legszebb szavaknak is lejár a szavatossági idejük, Bartók és Kodály életműve pedig a szavakon túl üzen.

– mondta Vecsei. Arról is beszélt, azért Ifjú barbárok a darab címe, mert Bartók egyik fő művének Allegro barbaro a címe, a zeneszerző azért adta ezt a címet, mert kritikusai azt mondták, úgy veri a zongorát, mint egy barbár. „Bartók önkritikusan fogalmazta meg így. A címben azért van benne az ifjú szó, mert ők a fiatalon, a saját pénzükből elindultak fonográffal gyűjteni valami olyasmit, amiről nem is tudták, hogy megtalálják-e” – mondta Vecsei.

Az előadás zeneszerzője, Mester Dávid elmondta, megszólalnak autentikus népzenei betétek, és észrevétlenül átfordul a zenei anyag egy megírott szabály- és harmóniarendszerbe. Csiki Csaba díszlettervező arról beszélt, a megalkotott téren is érződik egyfajta nyerseség, ami azt sugallja, hogy nincs vége a történetnek. „Egyszerre jelen van a kint is és a bent is, nem szerettük volna lezárni befejezett díszletképpel” – mondta a díszlettervező.

„A jelmezekben van egy alap, az 1930-as, 1950-es évek stílusának egyfajta esztétikája, de ez csak a "vázlat". A folyamatos átváltozások mindig átalakítják a dolgokat, egy színész több szerepet játszik. Az előadás elkészítésében fontos az a fajta improvizáció, amiben magadat is meg kell lepned” – fogalmazott Cs. Kiss Zsuzsánna.

Az előadás szerepeiben Tőtszegi Zsuzsa, Imre Éva, Szűcs Ervin, Bodolai Balázs, valamint Albert Csilla, Gedő Zsolt és Farkas Loránd lép színpadra. Imre Éva, aki Bartók Bélát játssza, a próbafolyamatról elmondta, intenzív a próbafolyamat, mert színes, sokrétű az, amit a színésznek csinálnia kell ebben az előadásban, ő pedig örül a férfiszerepnek.

Tőtszegi Zsuzsa kiemelte, néptáncos családból származik, így számára nem idegen ez a világ, ráadásul a nagyapja személyesen találkozott Kodállyal, neki pedig a Bartók Amerikában volt a kedvenc verse. Bodolai Balázs arról beszélt, ifj. Vidnyánszky Attila látásmódja nagyon "zenei", ezt a Rómeó és Júlia esetében is érezhető volt.

Albert Csilla azt mondta, a próbafolyamat olyan volt, mint egy mesterkurzus: zene-, tánc-, irodalomképzés is egyszerre. Az előadást a premiert követően augusztusban is láthatja a kolozsvári közönség.