2011. január 14., 10:092011. január 14., 10:09
Az eseményen az autentikus hangulatról a mezőségi és kalotaszegi muzsikát játszó Kovács Mihály és zenekara gondoskodott, hiszen Barcsay 111 éve a mezőségi Katona községben született. A budapesti képzőművészeti főiskolán az első világháborút követően kezdte meg tanulmányait, először az akkor avantgárdnak számító Vaszary János osztályában, ám később kérte, hogy a konzervatívabb irányzatot követő Rudnay Gyulánál tanulhasson tovább. Ezért, bár a konstruktivizmus egyfajta sajátos magyar változatát megalkotó Barcsayt korántsem lehetne konzervatívnak nevezni, Feledy szerint műveiben mindkét tanárának hatása felfedezhető. „Barcsay a 20. század haladó felfogásának jelképe, művei konstruktivisztikus gondolkodásmódról árulkodnak, miközben tudatos színhasználat, rend, tisztaság, kompozicionális elegancia jellemzi őket” – jellemezte a művészettörténész a festőt.
A február 8-áig megtekinthető kiállításon Barcsay néhány grafikája mellett főként egy 1984-es mappa anyagai láthatók. Aki ennél mélyebben szeretne megismerkedni az erdélyi származású festő munkásságával, annak a több mint harminc éve nyílt szentendrei Barcsay-múzeumot érdemes felkeresnie. A Duna-parti városban látható egyik köztéri márványmozaikja is, de Budapesten és Miskolcon is fennmaradt még hasonló alkotása. Barcsayt kétszer, 1954-ben és 1985-ben is Kossuth-díjjal tüntették ki, külföldön azonban nem festői munkássága, hanem az ötvenes évek elején kiadott Művészeti anatómia című korszakos könyve révén ismert. „Ez ebben a műfajban még mindig alapműnek számít, több mint 20 nyelven jelent már meg” – mondta erről a Krónikának Feledy Balázs, aki a művész erdélyi kötődéseiről is mesélt. „Bár a politikai helyzet miatt a második világháborút követően művészként nem léphetett fel Erdélyben, magánemberként rendszeresen felkereste 102 évet élt édesanyját, akit nagyon szeretett, illetve a nagyenyedi kollégiumban érettségi találkozón is részt vett” – tette hozzá Feledy Balázs. A patinás intézmény falán ma már emléktábla idézi fel Barcsay Jenő emlékét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Látogatottsági adatok