„A kuflik találtak ki engem” – Kolozsvári találkozó Dániel András gyerekkönyvíró-illusztrátorral

•  Fotó: Oláh Eszter

Fotó: Oláh Eszter

Nem csak a gyerekeknek szóló fantáziatörténetekben, a képek világában is szeret újat teremteni Dániel András író-illusztrátor – a mára már animációként is ismert „kuflik” kitalálója. A 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten megtudhattuk, hogyan születtek a különleges, se nem kifli, se nem kukac figurák, valamint hogy miért éppen a gyerekirodalmat választotta, mint kifejezési formát. 

Oláh Eszter

2021. június 05., 18:212021. június 05., 18:21

2021. június 06., 13:582021. június 06., 13:58

Csupa kíváncsi, könyvét magánál szorongató gyermekkel telt meg szombat délelőtt a Bánffy-palota udvara. A nézőteret betöltő gyerekek mellett a szülők és egy-egy kósza felnőtt is érdeklődéssel várta a kuflik világát megteremtő Dániel András érkezését. A 2017-ben megjelent „Egy kupac kufli” című mesekönyv alapján készült animációt bizonyára széles körben ismerik már kicsik és nagyok. És hogy kik a kuflik?

Idézet
Se nem kifli, se nem kukac, simán kufli, ezt mondogasd!”

– csendül fel a mára már 23 epizóddal és mozifilmmel bővült animációs sorozat.

„Ha megteremtesz egy világot, nem lehet csak úgy kiszállni belőle”

A László Noémi költő által vezetett beszélgetésen azonban megtudhattuk, hogy Dániel András már az elhíresült kuflik előtt is több gyerekkönyvet írt, illetve illusztrált. Mert, hogy a könyveiben megjelenő, színes világokat szintén az író alkotja. Ilyen a 2013-ban kiadott, egyperces meséket tartalmazó „Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)” is, amelyből a szerző a hallgatóság örömére párat fel is olvasott. Felmerül tehát a kérdés, hogy egy ennyire egyedi univerzum születésénél, mint amilyen a kufliké, honnan indul az ötlet – főleg ha a szerző írója és egyben illusztrátora is műnek –, a figura szüli meg a történetet vagy fordítva?

Idézet
A kuflik szültek meg engem”

– válaszolta nemes egyszerűséggel az Dániel András, rámutatva ezzel az írói ihlet illékony természetére. „A legváratlanabb pillanatokban jut eszedbe valami. Ott az ötlet, amit vagy elfelejtesz, vagy megmarad. Ha pedig marad, kezdened kell vele valamit, ami aztán alakul, formát ölt, végül meg jó esetben lesz belőle egy történet” – tette hozzá.

Nem csak történetekben, képekben is szereti kifejezni magát, hiszen elmondása szerint gyerekkora óta mindenhová, ahová csak teheti, firkákat, apró rajzocskákat készít. A jobban sikerülteket megőrzi, hogy később felhasználhassa őket munkáihoz.

A kuflik is egy ilyen kukacszerű firkából indultak, mára azonban egy mikrouniverzumban élik önálló életüket az elhagyatott réten, amelynek már csak a neve elhagyatott, hiszen meglehetősen forgalmassá vált az évek során.

Bár bevallása szerint az „Az egy kupac kufli” kifejezetten egy kiadásos műnek indult, hamarosan napvilágot lát a sorozat 17. része is. „Arra jöttem rá, hogy ha megteremtesz egy világot, nem lehet csak úgy kiszállni belőle. Tartanod kell magad ahhoz a sajátos formavilághoz, ezért nagyon kell figyelnem rajzolás közben, hogy stílusban tudjam tartani a kuflikat” – mesélte a könyvek illusztrátora, aki ha épp nem a sorozat következő részén dolgozik, szereti új formákban „kitombolni” magát. 

Ami a rajzban a firka, az a szövegben a halandzsa

Az irodalomnak számos műfaját választhatná, ő mégis leginkább gyerekeknek szeret írni, hiszen – ahogy fogalmazott – így szabadon mozoghat a fantázia világa és a valóság között. Kiindulópontként gyakran használja a hétköznapok tapasztalatait, bizonyos értelemben tehát figurái is hétköznapiak, azonban a fantázia elemeivel bővülve teljesen új megvilágításba kerülnek. Nemcsak a képiek világában, a szövegben is szeret a valóságtól elrugaszkodni, amelyre jó példa a „Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)” könyvben megjelent „A jelentés nélküli szavak szótára” című mese, amelyben Kicsibácsi halandzsaszótárból olvasva deríti jókedvre Kicsinénit. Elmondása szerint a halandzsa nem más, mint a fantázia szabadjára engedése, ahol a nyelv szigorú szabályai nem érvényesülnek.

A gyermekirodalom irodalomban betöltött szerepén túl szó esett a nyomtatott könyv által nyújtott élményről is, és arról, hogyan alakul az olvasás a technikai vívmányok korában.

Tapasztalata szerint a digitális, minél hatékonyabb időbeosztásra törekvő világban az emberek figyelme töredezetté vált.

Az temérdek információ, amellyel nap mint nap szembetaláljuk magunkat, felszabdalja figyelmünket és egyre kevésbé tudunk elmélyedni az olyan tevékenységekben, mint az olvasás. A felgyorsulás kapcsán említést tett a nyomtatott könyv olvasása által szerzett térélményről, amelyet az e-bookok vagy a különféle digitális eszközökön való olvasás nem pótolhat: „a könyvhöz kötődő térélmény teljesen más olyan, mintha beköltöznél a könyv borítótól borítóig tartó, zárt univerzumába, amelyben a szereplő szabadon, ide-oda mozog” – fejtette ki véleményét.  

A járvány időszakát kifejezetten termékenyen élte meg, a rendelkezésére álló idő alatt ugyanis egy hosszabb lélegzetvételű művel, egy regénnyel is elkészült. Emellett a kedvtelésből készített rajzaiból hamarosan egy képeskönyv is kiadásra kerül. A kuflirajongók pedig szintén örülhetnek, hiszen augusztusban érkezik a kuflik életéről szóló 3. mozifilm is.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 21., péntek

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye

A fiatal nemzedék képzőművészeti ismereteinek bővítése, a festészet és szobrászat iránt érdeklődő tanulók tapasztalatcseréinek érdekében indított közös projektet az Arad Megyei Kulturális Központ és a békéscsabai Munkácsy Múzeum.

Fejlesztési és nevelési céllal indít művészeti együttműködést Arad és Békés megye
2025. március 20., csütörtök

Bábszínházi világnap a láthatáron: több helyszínen együtt ünnepelnek a gyerekekkel

Március 21. a bábszínház világnapja, ez alkalomból többek közt Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön is játékos eseményekkel örvendeztetik meg a gyerekeket.

Bábszínházi világnap a láthatáron: több helyszínen együtt ünnepelnek a gyerekekkel
2025. március 20., csütörtök

Bach-maraton és orgonaszentelés Kolozsváron a zeneszerző születésének 340. évfordulóján

Orgonaszentelésre és Bach-maratonra várják az érdeklődőket március 21–22-én a kolozsvári evangélikus-lutheránus egyházközség templomába.

Bach-maraton és orgonaszentelés Kolozsváron a zeneszerző születésének 340. évfordulóján
2025. március 20., csütörtök

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja

Életének 75. évében elhunyt Balázs Éva színművésznő, a marosvásárhelyi színház nyugalmazott társulati tagja – közölte a Tompa Miklós Társulat.

Elhunyt Balázs Éva színművész, előadóművész, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat nyugalmazott tagja
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

Az Egyesület a Barcasági Magyarságért, a Liszt Intézet Bukarest, illetve a Secvente Egyesület negyedik alkalommal szervezi meg a Brassói Magyar Filmnapokat 2025. március 21. és 23. között – tájékoztattak a szervezők.

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
Magyar filmnapok a Cenk alatti városban
2025. március 18., kedd

Magyar filmnapok a Cenk alatti városban

2025. március 17., hétfő

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet

Premier előtti vetítésekkel és közönségtalálkozókkal debütál Erdélyben a Véletlenül írtam egy könyvet – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi helyszíneken vetítik a Véletlenül írtam egy könyvet című magyar családi filmet
2025. március 15., szombat

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról

Rendhagyó irodalomórákat tartottak az elmúlt hónapokban számos erdélyi településen a kolozsvári Helikon folyóirat szerkesztői.

Nem magánakció az irodalom, akkor van értelme, ha közösségi élménnyé válik – Nagy Zalán költő a rendhagyó irodalomórákról
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője

Március 15. alkalmából Kossuth-díjjal tüntették ki Petrás Máriát, a moldvai csángó magyar kultúra kiemelkedő népdalénekesét és keramikusművészét, aki évtizedek óta fáradhatatlanul dolgozik a csángó zenei és tárgyi örökség megőrzéséért.

Kossuth-díjat kapott Petrás Mária, a csángó magyar kultúra őrzője
2025. március 14., péntek

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója

A magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréseként járó legmagasabb magyar állami kitüntetést vehetett át pénteken délután Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház nyugdíjas színművésze, egykori igazgatója.

Kossuth-díjat kapott Nemes Levente, a Tamási Áron Színház egykori igazgatója
2025. március 14., péntek

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon

Gy. Szabó Béla 20 metszetből álló Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás március 22-én, szombaton 17 órakor, a nagyváradi Római Katolikus Barokk Püspöki Palota második emeleti folyosóján – tájékoztatott pénteken a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.

Gy. Szabó Béla Dante-sorozatából nyílik kamarakiállítás Nagyváradon