Fotó: A szerző felvétele
2007. július 27., 00:002007. július 27., 00:00
Hogyan vált a Magyarországon született Szirtes Györgyből George Szirtes, angol nyelven író költo és műfordító?
Kisgyerek voltam még, amikor a családommal kiköltöztünk Angliába. A szüleim úgy határoztak, hogy velünk, gyerekekkel angolul fognak beszélni, mert akkor könnyebb lesz számunkra a beilleszkedés, javunkra válik az iskolában és minden más élethelyzetben. Így történt, hogy a szüleink egymás közt magyarul, de velünk mindig csak angolul beszéltek. Ráadásul nem is létezik Londonban olyan városrész, ahol a magyarok közösséget alkotnának, ahol esetleg lehetőségünk lett volna a magyar nyelvet gyakorolni. A görögök, törökök, lengyelek mind egy-egy városrészben laknak, a magyarok nem alkotnak ilyen közösséget. Az iskolában, az utcán a barátaim is egytől egyig angol fiúk voltak.
Mindezek ellenére sikerült megőriznie az anyanyelvét.
Jobban, mint ahogy gondoltam volna. Már három angol nyelvű verseskötetem jelent meg, számos cikket írtam, de huszonnyolc évig nem beszéltem magyarul. Ekkor kezdtem úgy érezni, hogy nem tudok továbblépni, ha nem jövök haza. Először 1984-ben, a PEN Klub vendégeként látogattam Magyarországra. Körülbelül hetven százalékát értettem a magyar nyelvnek, és csak igen szegényesen tudtam kifejezni magam magyarul. Aztán minden évben jöttem, néha hosszabb időre is, így gyakorolhattam a magyar nyelvet. Műfordításokat is vállaltam, az idő múltával életbevágóan fontos lett számomra a lehetőség, hogy hazajárhatok.
Mit jelent az ön számára a magyar nyelv?
Nehéz lenne megfogalmazni. Nagyon mélyre kellene leásni. Azt tudom, hogy amikor először jöttem vissza Budapestre, nem is annyira a nyelv, mint inkább a magyar főváros „íze”, a hangulata ragadott meg. Hatalmas élmény volt számomra. Valami olyan érzést fedeztem fel akkor magamban, amiről éreztem, hogy rendkívül fontos, mert ideköt. De máig nem tudom megfogalmazni, hogy mi volt az. Legbelül, a lelkem mélyén éreztem, hogy ide tartozom. Aztán 2000-ben megjelent egy válogatott verseskötetem, amelyben csak magyar témájú versek szerepeltek. Meglepődtem, mert előzőleg 80–90 oldallal számoltam, és több mint 200 oldalas lett a kötet. Nem lehet megfejteni, hogy miért, csak azt tudom, hogy valamiért fontos számomra a téma. Azért írok róla, azért foglalkozom ezzel, hogy megfejtsem, mi az.
Bekerült Kaiser Ottó Határtalan Irodalom című, határon túl élő írók portréit bemutató albumába. Hogyan fogadta a gesztust?
Kedves tőlük, hogy engem is megkerestek, ám tudom, hogy nem várhatom el, hogy hirtelen magyar olvasótáborom legyen. Az a különös, hogy angol költőként számos díjat kaptam, de a ténynek, hogy az én portrém is megjelent, mégis jobban örülök. Úgy érzem, visszafogadtak azzal, hogy bekerültem egy olyan albumba, amelyben a magyar irodalom legjobbjai szerepelnek.
Angol olvasói hogyan fogadják a verseiben megjelenő magyar tematikát?
Szívesen, hiszen őket is egyre jobban foglalkoztatja a kérdés, hogy honnan erednek a gyökereik, honnan származnak, és hová tartanak. Számukra is érdekes, hogy van egy költő, aki eredetileg magyar, de angolul ír.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Csütörtökön debütál a Hunyadi-sorozat a Filmión. A magyar filmek és sorozatok streamingplatformján a tízrészes széria magyar szinkronos változata mellett a rendezői (eredeti) változat is elérhető.
Harag György ikonikus színházi rendező munkássága és öröksége előtt tiszteleg az a centenáriumi emlékhét, amelyet június 1. és 9. között szervez a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Tizenkét nagyjátékfilm és tíz dokumentumfilm versenyez a június 13. és 22. közt szervezendő, 24. kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon – jelentették be csütörtökön a szervezők.
Korodi Janka és Pálffy Tibor, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színészei kapták idén a Gábor Miklós-díjat, mellyel évről évre a legjobb magyar nyelvű Shakespeare-alakításokat díjazza a szakma.
Zenés bábelőadás készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház legkisebb nézőinek. A Plüm-Plüm kalandjai című előadást május 28-án 10 órától mutatja be először a társulat.
Berecz András Kossuth-díjas előadóművész Szívverés a magasban című fotókiállítását nyitják meg Kolozsváron május 20-án.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház május 20-án 19 órától mutatja be a Madárka című új előadását, amely barátságról, traumáról és az emberi lélek törékenységéről mesél.
Életműdíjjal tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége (FIPRESCI) Szabó Istvánt péntek este a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Az első világháború után a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként közel száz ritka műalkotás, köztük három Munkácsy-kép maradt Aradon, ezek is láthatók május 17-én a Kultúrpalota második emeleti Képtárában.