Fotó: A szerző felvétele
2007. július 27., 00:002007. július 27., 00:00
Hogyan vált a Magyarországon született Szirtes Györgyből George Szirtes, angol nyelven író költo és műfordító?
Kisgyerek voltam még, amikor a családommal kiköltöztünk Angliába. A szüleim úgy határoztak, hogy velünk, gyerekekkel angolul fognak beszélni, mert akkor könnyebb lesz számunkra a beilleszkedés, javunkra válik az iskolában és minden más élethelyzetben. Így történt, hogy a szüleink egymás közt magyarul, de velünk mindig csak angolul beszéltek. Ráadásul nem is létezik Londonban olyan városrész, ahol a magyarok közösséget alkotnának, ahol esetleg lehetőségünk lett volna a magyar nyelvet gyakorolni. A görögök, törökök, lengyelek mind egy-egy városrészben laknak, a magyarok nem alkotnak ilyen közösséget. Az iskolában, az utcán a barátaim is egytől egyig angol fiúk voltak.
Mindezek ellenére sikerült megőriznie az anyanyelvét.
Jobban, mint ahogy gondoltam volna. Már három angol nyelvű verseskötetem jelent meg, számos cikket írtam, de huszonnyolc évig nem beszéltem magyarul. Ekkor kezdtem úgy érezni, hogy nem tudok továbblépni, ha nem jövök haza. Először 1984-ben, a PEN Klub vendégeként látogattam Magyarországra. Körülbelül hetven százalékát értettem a magyar nyelvnek, és csak igen szegényesen tudtam kifejezni magam magyarul. Aztán minden évben jöttem, néha hosszabb időre is, így gyakorolhattam a magyar nyelvet. Műfordításokat is vállaltam, az idő múltával életbevágóan fontos lett számomra a lehetőség, hogy hazajárhatok.
Mit jelent az ön számára a magyar nyelv?
Nehéz lenne megfogalmazni. Nagyon mélyre kellene leásni. Azt tudom, hogy amikor először jöttem vissza Budapestre, nem is annyira a nyelv, mint inkább a magyar főváros „íze”, a hangulata ragadott meg. Hatalmas élmény volt számomra. Valami olyan érzést fedeztem fel akkor magamban, amiről éreztem, hogy rendkívül fontos, mert ideköt. De máig nem tudom megfogalmazni, hogy mi volt az. Legbelül, a lelkem mélyén éreztem, hogy ide tartozom. Aztán 2000-ben megjelent egy válogatott verseskötetem, amelyben csak magyar témájú versek szerepeltek. Meglepődtem, mert előzőleg 80–90 oldallal számoltam, és több mint 200 oldalas lett a kötet. Nem lehet megfejteni, hogy miért, csak azt tudom, hogy valamiért fontos számomra a téma. Azért írok róla, azért foglalkozom ezzel, hogy megfejtsem, mi az.
Bekerült Kaiser Ottó Határtalan Irodalom című, határon túl élő írók portréit bemutató albumába. Hogyan fogadta a gesztust?
Kedves tőlük, hogy engem is megkerestek, ám tudom, hogy nem várhatom el, hogy hirtelen magyar olvasótáborom legyen. Az a különös, hogy angol költőként számos díjat kaptam, de a ténynek, hogy az én portrém is megjelent, mégis jobban örülök. Úgy érzem, visszafogadtak azzal, hogy bekerültem egy olyan albumba, amelyben a magyar irodalom legjobbjai szerepelnek.
Angol olvasói hogyan fogadják a verseiben megjelenő magyar tematikát?
Szívesen, hiszen őket is egyre jobban foglalkoztatja a kérdés, hogy honnan erednek a gyökereik, honnan származnak, és hová tartanak. Számukra is érdekes, hogy van egy költő, aki eredetileg magyar, de angolul ír.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.