Csónakokban ülve is nézhet filmeket az Astra fesztivál közönsége a nagyszebeni falumúzeumban
Fotó: Astra Film Festival / Facebook
A mindennapi élet zajából a mozivászonra „desztillált” életképeket, emberi sorsokat mutatnak be azok a szerzői dokumentumfilmek, amelyeket a vasárnap kezdődő nagyszebeni Astra fesztiválon láthat a közönség – mondta el a Krónikának a szemle művészeti igazgatója, Kató Csilla. A kínálatban szereplő alkotások a világ mai állásáról, a társadalmi párbeszéd áthatolhatatlan törésvonalairól, a társadalmon belüli polarizálódásról is szólnak.
2021. szeptember 04., 20:402021. szeptember 04., 20:40
2021. szeptember 04., 20:492021. szeptember 04., 20:49
Megpróbálták a pandémia körülményeit előnnyé kovácsolni, így úgynevezett hibrid változatban rendezik meg a 28. Astra nemzetközi dokumentumfilm-fesztivált Nagyszebenben – mondta el a Krónika megkeresésére Kató Csilla, a szemle művészeti igazgatója.
A szeptember 5–12 között tartandó fesztivál szabadtéri, valamint benti vetítésekkel várja a közönséget és online változatban is elérhető. Arra is kitért, hogy
„Megtartjuk a diákok nagy népszerűségnek örvendő dokumentumfilm fesztiválját, az Astra Film Juniort is. Legutóbb, 2019-ben 25 ezer diák vett részt ezen a szemlén 5 nap alatt. Idén október 11–16 között szervezzük meg” – mondta el Kató Csilla.
„Az Astra programja számít a szerzői dokumentumfilmek „otthonának” Romániában. A műfaj nem tévesztendő össze a televíziós dokumentumfilmmel, és nálunk, de szerte a világon is egyre növekszik a népszerűsége. Ez annak is tulajdonítható, hogy
– fejtette ki a művészeti igazgató. Hozzátette, a szerzői dokumentumfilmekben a valóság, a mindennapi élet zajából a mozivászonra kerülnek a „desztillált” életképek, hangulatok, ezek a filmek leginkább az emberi sorsokat idézik meg, a forgatókönyv írója pedig maga az élet. „A szerzői dokumentumfilmek az alkotókat állandó készenlétben tartják, hogy a filmnyelv adta lehetőségek tárházának felhasználásával kerek egésszé összeálló alkotás készüljön.
Élményt nyújt már az is, hogy a mindennapi élet intim szituációiban, mások életének apró vagy drámai jeleneteiben „testközelből” vehet részt a néző” – fogalmazott Kató Csilla.
A művészeti vezető arról is beszélt, hogy az Astra nemcsak Szebenből, de szerte az országból várja a dokumentumfilm kedvelőit, már hagyomány, hogy sokan a szemle hetére időzítik szabadságukat. „Ahogy a tavaly egyik visszatérő vendégünk mondta: egy hét alatt turistaként soha nem utazhatnék ennyit, és nem lenne részem ennyi mély emberi találkozásban, mint itt a fesztiválon. Nem beszélve arról, hogy itt a szerzők is jelen vannak, és a filmek utáni közönségtalálkozók megkoronázzák a filmélményt” – fogalmazott Kató Csilla. Arra is kitért, hogy a helyszín is különleges: Nagyszeben gyönyörű skanzenében és az óvárosban lenni már önmagában felemelő.
Három estén át, sötétedés után a tó szélén felhúzott óriásvászonra vetítenek, a nézők csónakból nézik a filmeket. Egyébként idén a fesztivál kínálatának mintegy nyolcvan százaléka online is elérhető lesz a szemle honlapján keresztül.
Kató Csilla
Fotó: Astra dokumentumfilmfesztivál/Facebook
„A vetítendő filmek kiválogatása során, több ezer film megtekintése után kialakul egy általános kép, a világ mai állásáról, és főként arról, ahogyan a világ a dokumentumfilm-készítők lencséjén keresztül látszik. Az idei termésben meglepően sok film szólt a világ drámai átalakulásáról, legyen szó a természeti környezetünkről, vagy a társadalom szövetét alkotó emberi viszonyokról” – mondta a művészeti igazgató. Kifejtette,
„A társadalmi párbeszéd áthatolhatatlan törésvonalairól, a társadalmon belüli polarizálódásról, a szélsőjobboldal köztéri agresszív megnyilvánulásairól éppúgy látunk filmeket, mint az egyre szélesedő skáláról, ami az élettársi kapcsolatok lehetőségeit illeti. De helyet kap a témák közt a mesterséges megtermékenyítés kérdése is” – sorolta Kató Csilla. Arra is kitért, idén két erdélyi magyar film szerepel a szemle versenyprogramjában.
Maksay Ágnes A Sefket rejtély című alkotása a kolozsvári irodalmi élet aktív tagjáról, a Janovics Jenő-féle filmstúdió forgatókönyvírójaként ismertté vált Széfeddin Sefkről szól, az ő mesébe illő életútját mutatja be. Barna László Isteni Kéz című filmjében a híres szászcsávási zenekar oszlopos tagjának, Csángálónak az érzékenyen megrajzolt portréját követhetjük nyomon: azt, amikor nagy kihívás elé állítja az élet, hiszen a világhírű erdélyi brácsást kenyérkereső keze egyik napról a másikra cserben hagyja. Az Astra fesztivál részletes programja a szemle honlapján, az Astrafilm.ro-n található.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!