Archív felvétel
Fotó: FAcebook/Muszka Sándor
Muszka Sándor új, székely humoron, „felállós nyeletlenkedésen” túli oldalát ismerhetik meg mindazok, akik kézbe veszik legújabb, Szégyen című verseskötetét.
2018. június 17., 16:002018. június 17., 16:00
2018. június 17., 16:322018. június 17., 16:32
A 46 balladát tartalmazó kötetet Demeter Zsuzsa, a Helikon szerkesztője méltatta a gyalui Várkert Fesztiválon az Erdélyi Magyar Írók Ligája (EMIL) által szervezett irodalmi program keretében szombaton. A nagy sikerű Sanyi bá és A lusta dög szerzője most is „hozott történeteket” ír meg, de
„Addig hülyéskedtem, míg úgy maradtam” – mondta Muszka Sándor a Sanyi bá történeteire utalva, melyeknek köszönhetően a legnépszerűbb humoristák közé jutott. „Telitalálat volt, elkaptam az ízét a székely humornak” – ismerte el, hozzátéve, hogy legújabb könyvének köze sincs ehhez. „Nekem jó humorom van, azt mondják, de ezzel már nem poénkodnék. Ezen már én sem tudtam viccelődni” – jelentette ki Muszka a Szégyenben bemutatott tragikus emberi sorsokra utalva.
Akárcsak a téma, a versek nyelvezete is csupasz, szűkszavú, hiszen a szerző szerint „erről a témáról nem lehet körmondatokban beszélni”. Maga is kereste a megfelelő nyelvezetet, és ahogy a versek ihletői is nehezen nyílnak meg, tőmondatokban beszélnek sorsukról, úgy a kötet nyelvezete is szikár, fájdalommal telített, mellbevágó.
Előző, Magányos nőknek, bukott férfiaknak című kötetétől eltérően – melynek darabjait az Evilági együttes nem kis sikerrel zenésítette meg – a Szégyenhez nem készül zenei aláfestés. „Ember legyen a talpán, aki ezt el tudja énekelni” – mondta Muszka a versek dallamtalanságára utalva. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiadásában megjelent kötetet Csillag István munkái illusztrálják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!