Fotó: Kiss Gábor/MTI
„Arcokat szeretnék hosszan megfigyelni, mutatni, azt láttatni, ahogy az érzelmek megszületnek és megváltoznak” – osztotta meg ars poetikáját kolozsvári közönségével Szabó István. A 83 éves Oscar-díjas rendező új alkotásán, a Zárójelentésen kívül a TIFF magyar napján másik nyolc magyar filmet is bemutattak.
2021. július 29., 15:422021. július 29., 15:42
2021. július 31., 23:022021. július 31., 23:02
„Nézzék a színészeket!” – üzente kolozsvári közönségének Szabó István rendező, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar díszmeghívottja. Az Oscar- és Kossuth-díjas filmrendező szerdán este, a TIFF magyar napja keretében vett részt új filmje, a Zárójelentés vetítésén a Győzelem (Victoria) moziban.
A neves filmest Tudor Giurgiu fesztiváligazgató mutatta be a közönségnek fiatalkora egyik meghatározó rendezőjeként.
A Zárójelentésben Szabó a Sörgyári capriccio egyik ikonikus jelenetével emlékezik a cseh rendezőóriásra, és a stáblistán annak mosolygó arcát is megmutatja.
„Arcokat szeretnék hosszan megfigyelni, mutatni, azt láttatni, ahogy az érzelmek megszületnek és megváltoznak” – osztotta meg ars poeticáját közönségével a vetítés után Szabó István. Elmondása szerint sokat elmélkedett azon, hogy mi az, ami a filmet egyedivé teszi a többi művészeti ággal szemben, van-e benne valami eredeti, vagy csak „koktél”, amiben van egy kis színház, zene, kép?
Ezt nem lehet megírni, lefesteni, színházban eljátszani, erre egyedül csak a film képes – hangsúlyozta az Oscar- és Kossuth-díjas rendező.
Szabó István a közönség kérdéseire is válaszolt
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Tolsztoj Feltámadás című regényét idézve kifejtette, hogy erre a nagy orosz író is rájött, egy párbeszéd leírásakor a két szereplő tekintetének találkozásáról megjegyzi „elmondanak olyasmit, amit szavakkal nem lehet elmondani”. „Tolsztoj megírta, hogy mi értelme van a filmnek, még mielőtt az megszületett volna” – jegyezte meg.
Arcokon megjelenő érzéseket, érzelmeket mutató közelképek uralják a Zárójelentést is. Tavaly elkészült filmjéről Szabó István elismerte, hogy „lassú, nyugodt film”, nem olyan, amilyeneket napjainkban a tévében mutatnak. Bevallása szerint épp amiatt, mert a szereplők által átélt érzelmeket akarta megmutatni.
– jellemezte a főszereplő, a kényszernyugdíjba küldött neves kardiológus, Stephanus doktor történetét. Az egyik napról a másikra dologtalanná váló orvos leutazva szülőfalujába úgy dönt, elvállalja édesapja korábbi praxisát. Bár teljes odaadással űzi hivatását, a községben uralkodó áldatlan állapotok, a kisstílű, ártalmas politikai csatározások, a gyűlölködés, gonoszság rádöbbenti arra, gyerekkora meghitt helyszíne már nem az, ami volt. Kénytelen leszámolni a múlttal és más utat választani.
Klaus-Maria Brandauer és Eperjes Károly a Zárójelentésben
Fotó: Facebook/Zárójelentés
A Zárójelentést nézve azt érezzük, hogy a világ reménytelen, az emberek gonoszak – a film bővelkedik társadalomkritikai és életrajzi elemekben: a magyarországi egészségügyi rendszer bemutatása, a kivándorlás kérdésének feszegetése mellett a múlttal való szembenézés kérdése is megjelenik benne, mintegy utalásképp a rendező 2006-ban kipattant ügynökmúltjára.
Szabó Istvánt tavaly a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal tüntette volna ki, de úgy döntött, hogy nem veszi át a díjat, mivel sokan kritizálták ügynökmúltja miatt.
Szabó István filmjén kívül a TIFF-en nyolc magyar filmet láthat a fesztivál közönsége, ezek zömét először szerdán este, szinte azonos időpontban vetítették le.
Fotó: Kiss Gábor/MTI
Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című alkotása mellett – mely a versenyprogramban szerepel – Nagy Dénes Természetes fény című világháborús története, Fliegauf Benedek Rengeteg – Mindenhol látlak című filmje és Hajdu Szabolcs Kolozsváron forgatott Békeideje látható. Emellett Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét is vetítik a kolozsvári Molnár Levente főszereplésével, illetve Dér Asia és Haragonics Sára Anyáim története című alkotását.
majd este szabadtéren nézhették meg Felméri Cecília kolozsvári rendező első nagyjátékfilmjét, a román-magyar koprodukcióban készült Spirált.
Fotó: Jakab Mónika
Az esősre sikeredett magyar nap alternatív programokban is bővelkedett, idén sem maradt el a szokásos gulyásfőzés a Bánffy-palota udvarán, melyet a budapesti Hét Hat Klub koncertje követett, de a TIFF-házban is magyar zenekar, a csíkszeredai Ineffable szórakoztatta a fesztiválozókat.
A szerelem még egy agysebésznek is elveheti az eszét, láttatja csodálatos, álomszerű képekkel a szerelmet a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) magyar versenyfilmje. A félidőhöz közeledő kolozsvári filmszemle egyik érdekes alkotása a temesvári underground mozgalmat bemutató dokumentumfilm is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!