Természetművészeti installáció. Hausmann Cecíliának a Bihar megyei Várasfenesen készített munkája
Fiatal partiumi képzőművészek kezdeményezésére tartották meg az első természetművészeti tábort a Bihar megyei Várasfenesen. A rendezvényen részt vevő képzőművészek munkáiból tárlat született, amely augusztus 4-éig látogatható a helyi tájismereti otthonban.
2018. július 27., 19:122018. július 27., 19:12
2018. július 28., 10:182018. július 28., 10:18
Első ízben szervezett természetművészeti alkotótábort a Bihar megyei Várasfenesen a Partium Art Projects alkotói közösség, amelyet fiatal partiumi képzőművészek kezdeményeztek. A résztvevők munkáiból tárlat nyílt, amely augusztus 4-éig látogatható.
A szervezők közölték,
Az esemény különlegessége, hogy magánkezdeményezésként indult, amelyet Lovadi Kinga főszervező szinte teljes egészében magánforrásból hozott létre. A várasfenesi Győrffy István Táj- és Népismereti Otthon biztosította a szállást, illetve a kiállítás helyszínét, a kiállítási anyag nyomtatását a nagyváradi Alfadekor vállalta, a szervezésben pedig az Érmelléki Gazdák Egyesülete segédkezett.
A természetművészet (nature art) műfaja már a hatvanas évek végétől elindult, de csak az utóbbi évtizedben körvonalazódott a definíciója Erőss István képzőművész összegző írása nyomán.
A természetművész a természeti erőforrásokkal összhangban, azzal együttműködve alkot, a természetben megtalálható anyagokra, rendszerekre, a természet működésére reflektál, ugyanakkor a földművelő közösségek, a falusi társadalom hagyományai, magatartása is fontos inspirációs forrássá válik.
„Kősonka”. Lipkovics Péter alkotása a természetben megtalálható anyagokból
Fotó: Kopacz Kund
A kilenc képzőművész, akik az alkotói munkában részt vettek, különböző módokon alkalmazták a természet és a helyi népművészet adta lehetőségeket munkáikban. A munkák nemcsak tematikailag, de technikák és műfajok tekintetében is peremvidéken állnak: festmények, videók, installációk, ékszerek, textilművészeti alkotások és szobrok születtek.
A táborban készült művekből 21-én nyílt kiállítás a várasfenesi Győrffy István Táj- és Népismereti Otthonban. Gál Orsolya kolozsvári bábművész a tábor ideje alatt a várasfenesi gyermekekkel Gyulai Pál A Szél és a Nap című verséből inspirálódva háromméteres óriásbábokat készített, majd azokat a gyerekekkel együtt mozgatták meg.
A természetművészeti kiállítás megnyitóját Gál Orsolya a Pulcinella álmatlansága című hagyományos vásári bábjátéka zárta. A tárlat augusztus 4-éig látogatható, a belépés díjtalan.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
szóljon hozzá!