Totth Benedek és Király Levente a kolozsvári Planetáriumban tartott beszélgetésen
Fotó: Planetárium/Facebook
Az alkohol-, pontosabban a sörfogyasztás és irodalom viszonyáról, napjaink sörkészítési szokásairól magyarországi írók, valamint egy kézművessör-készítő részvételével tartottak beszélgetést Kolozsváron a Planetárium nevű szórakozóhelyen.
2019. június 20., 14:452019. június 20., 14:45
2019. június 20., 14:502019. június 20., 14:50
Elmaradhatatlan feltétele-e az alkoholfogyasztás az írói alkotómunkának? – többek között erre a kérdésre keresett választ két magyarországi irodalmár: Király Levente költő, szerkesztő, Totth Benedek író, műfordító, valamint Dezső Péter kolozsvári kézművessör-készítő szerdán délután a kincses városbeli Planetáriumban. A felolvasással és beszélgetéssel egybekötött sörkóstoláson Dezső Péter elmondta, azért kezdett el kézművessör-készítéssel foglalkozni, mert úgy érezte, minden sör egyforma ízű, és kísérletezni kívánt a különféle ízvilágokkal. A rendezvényen a közönség is kipróbálhatott két kézművesitalt, egy lager és egy India pale ale típusú sört.
Az alkoholfogyasztás és alkotás viszonyáról szólva Király Levente kiemelte,
Ennek kapcsán a meghívottak beszámoltak élményeikről: erdélyi látogatásaik alkalmával az is előfordult, hogy vendéglátóik megütköztek azon, ha nem fogadták el az italt, de az is megesett, hogy kifejezetten örültek az „absztinenciának”. Király Levente azt is elárulta, hogyan született meg benne az Óda a sörhöz – irodalmi sörolvasókönyv című antológia megszerkesztésének ötlete: feltűnt neki, hogy az irodalomban főként a bor kerül központi szerepbe.
„Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, fennmaradt olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik” – olvasható az antológia összefoglalójában.
Kifejtette, a sumér kultúrában Ninkaszi söristennő által, a norvég népmesékben és a 19–20. századi angol, német és skandináv társadalmak polgárosodásában is kiemelt szerepű a sörmotívum. Totth Benedek, aki számos angol nyelvű irodalmi művet ültetett át magyarra, arról beszélt, hogy véleménye szerint az irodalomban a kábítószerek megjelenítése erőteljesebb, mert nagyobb hatást lehet velük elérni „dramaturgiai” szempontból.
A meghívottak Charles Bukowski amerikai írót emelték ki, mint az alkoholfogyasztást és írást sajátosan összehangoló figurát, később fel is olvastak az Óda a sörhöz című antológiából egy részletet Ponyva című regényéből.
Az is elhangzott, hogy az irodalmi művekben előfordulhatnak túlzások a szerfogyasztást illetően, a valóságban is létezhetnek extrém esetek.
Az alkoholfogyasztás irodalmi vetülete után a beszélgetés visszakanyarodott a sör témaköréhez, pontosabban ahhoz: mi lehet az oka annak, hogy a nagyüzemi sörfőzés végeredménye hagy némi kívánnivalót maga után. Király Levente úgy vélekedett, ennek egyik fő oka az ipari túltermelés, ugyanakkor az idő- és nyersanyagspórlás igencsak káros a végtermék minőségére nézve. Kiemelte,
A beszélgetésen részletek hangzottak el Mark Twain életrajzából, valamint Totth Benedek Holtverseny című regényéből olvasott fel. Utóbbi részletből az is kiderült, a sport és az egészség nem mindig jár kéz a kézben, még a profi sportolóknak is lehetnek komoly szerfogyasztási problémáik.
Joldes Xénia
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.
Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.
Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.
szóljon hozzá!